1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
74. ülés
II ET FENNE G FEED IK ÜLÉS. 4I9 szedelmesnek tartja ’s azért tétetni kíván a’ módosításhoz:tam tenuta quam et praestationes in statu quo maneant. Bars A ármegye 2-dik Követje is a’ praestatiókra értette, ha ez így vagyon, lehetetlen a’múltra kiterjeszteni mert akkor nem lehet conventio; a’ jövendőre értve pedig nem törvény hanem utasítás és így felesleges volna. A’ vége bent maradjon mert a’ Rendeknek az volt czéljok, hogy az illyen Jobbágyok zsellérekké ne változtassanak. Az Elölülő a’ praestatiókra nézve azon felvilágosítást adja: Ezek eddig ,18 napban állottak és többet nem is érthetni, hanem vannak olly esetek hol még azon felül földek is adattak, nincs olly Vármegye hol ezektől adózások nem tétetnének. Ezekről itt nincs szó, hanem csak azokról mellyek az Urbarialis Tabellába hémentek — és itt megszoríttatik a’ Földes Úrnak önkénye; ha ügy volna hogy azon post fundualis földekből semmi sem adatik, Sopronynak állítása alapos volna, de a’ dolog nem így vagyon. Torontal Vármegye 2-dik Követje: hé tétetni akarja „ultro etiam intu. itu praestationum et datiarum in statu quo etc.'4 ha ez el nem fogadtatik Vármegyéjét ki vétetni kéri, mert megyéjében a’ zsellérnek 800 □ öli adatik, a’ minimumra nézve a’150 □ ölet csak azokra értheti, kik az Urbarialis Tabellába bé mentek mert ha jövendőre is ki terjesztetnék, akkor Megyéje rövidséget szenvedne. Az Előlülő Torontóinak aggodalmát nem osztja. A’ 800 □ ölnél meghagyatnak a’mülttra nézve — hol pedig a’ praestatiokról vagyon a’ szó aznem a’ mülttról, hanem a’jövendőrül értetődik. Trencsinnek kívánsága a’ reguládénak említése végett talán czélerányos volna. Gürnör Vármegye l-ső Követje : szeretné bé tétetni hogy a’ Status quo a’ regulatio esetére is szolgáljon. Jövendőre nem Urbarialis hanem CurialÍ3 zsellér lészen, itta’ földes Urat korlátolni nem lehet. Trencsénnek aggodalma szerént jövendőre a’regulatio után, hogy fog élhetni azon zsellér ki csak egy hatvan negyed rész holdot bir , ha sem fája sem legelője nem lészen, azért ezt illy perfunctorie ide vetni nem kívánná. Somogy Vármegye 2-dik Követje: a’ Gömöri Követ aggodalmát nem osztja. A’hol annyira elszaporodott a’ zsellér , el mehet más hová, csak egésséggel, iparkodással és ép kézzel bírjon, és oda kötve ne legyen. A szerkeztetetés a’ praestatiókat is magába foglalja, és ő ügy érti hogy az Urbarialis zsellér bár mi terjedésű funduson lakott légyen, abban meg maradjon, de ha Trencsénnek kívánsága által világosabb lesz a’ szerkeztetek, bele mehet még a’ regulatio említése is. De pro futuro miből kaphat földet a’zsellér? ha a’ Curiáléból, akkor ellene mond mert csak az egyezéstől fügliet, így tehát mondassák Inquilinorum Urbarialium, — a’vége ben maradjon mert ez meg nyugtatja hogy az hogy az 1/8 és 1/6 Jobbágy ki most jobb helyheztete'sbe vagyon mint a’ zsellér, roszszabb karba ne jusson. Baranya Vármegye l-ső Követje : előtte szólló Somogy A ármegyei Követtel nem lehet egy értelemben, hogy a’ Status quo ügy értetődjön, hogy a’ regulátio esetében minden előbbi állapotjában meghagyasson, érdeklett rendelés tsak a’ jövendő gyarmatokra értetődjön — okait, miért kívánta, nem csak jövendőre, hanem a’regulatio esetére is terjeszteni e’me rendeletet, már 105 *
