1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
73. ülés
400 HE TVEN HARMAD IK ÜLÉS. Hlyen feltételek mellett adta által a’ magáét, úgy tartozik engedni az árendator. Kőszeg Várossá’ Követ je úgy vélekedett: hogy mi után a’ 4-ik§-ban meg vagyon engedve a’ Jobbágyok közt a’ csere, ide'tevődjön bé: a’ Jobbágy meg egyezése. Bars Vármegye’ 2-ik Követje Nyitra Vármegye Követje'nek azt feleié, hogy 5 múlhatatlan szükség esetének csak az 1. R. 40-ik Czimjét esraéri, a’könnyebbsége a’ Földes Urnák csak mellesleg való képzelt szükség. Ung Vármegye’ Követje Bernáth ’Sigmond eló adta: hogy ezen 2-dik Törvény Czikkely csak a’ Jobbágyi mennyiségről szólván, meg nem foghatja, Kogy csúszhatott ide be a’ csere; a’ Földes Ur csak a’ haszonvételre való adással köteleztetve'n, mind egy akár hol adja azt ki, azt véli tehát, hogy ezen a’ helyen ez a’ § kimaradhat; egyéberánt Ugocsával abban egyetért, hogy a’ regulatio előtt szoríttathasson a’ Jobbágy a’ cserére, mert kúlömben mindégcsak költséges perrel lehetne a’ regulatiót eszközölni. Szerem Vármegye* 1-sö Követje azt vélte, hogy csak a’ regulatio alkalmatosságával szoríttathasson a’Jobbágy az illyen cserére; egyébb esetekben szabad eggyességétól függjön. Mo’son Vármegye’ t*só Követje az Országos Küldöttség Szerkeztetekét fogadta cl, mert abból a’Jobbágynak kára nem következik; Megyéjében ez a szokás eddig is meg volt, de mindég a’Megye Törvényszékén dűltél, és ott mindég a’ volt a’ fó kérdés, megegyezett é benne a’ Jobbágy? és tellyes kielégítést kapott é? Szabolcs Vármegye’ 2-ik Követje azt nyilatkoztatta ki: ha csak nagy Uradalmakról volna szó, akkor nem sokat gondolna vele, de minthogy sok kis birtoku nemes emberek és ollyan Helységek vágynak, mellyekbcn nehéz a’ regulatiót behozni, a’ commassatiót csak illyen cserék által lehet eszközölni, és igy a’ Kerületi Szerkeztet és mellett marad. Sáros Vármegye’ 2-ik Követje pedig az Országos Küldöttség’ Szerkeztetése mellett. Po’son Várossá Követje minden akadályok között, mellyek a’ nemzeti szorgalom és ipar ellen ezen Úrbéri tárgyban eló fordulnak, legnagyobbnak tartja a’ jelen §-ust, mert azt, hogy mikor szorul a* Földes Ur az 1. R. 40. Czimjére? vagy kéntelen é az ennek törvényes jó téteményével már mostanában is élni? a’ jobbágy teleknek mind mostani birtokossá, mind pedig az, a’ ki azt meg venni szándékozik, könnyen ki számíthatja, ha a’ Földes Urnák kőrnyűlállásait szorosabban megvi’sgálja: de hogy mikor támad fel a’ Földes Urban, avagy annak tisztjében az a’ gondolat, hogy neki hasznosabb és alkahnatosabb a’ Jolibágynak földjeiben a’ gazdaságot űzni, mint az Úri Telkekben? azt csak ugyan semmi Mathematicus ki számítani nem képes. — Azt mondta ugyan az Elölülő, hogy ezen §-nak alapja már a’ 4-ik §-ban megvettetett, midőn a’ Jobbágyok közt az eggyes földeknek elcserélése megengedtetett: azt állítja azomban a’ szólló Követ, hogy azon csere közt, raellyet a’Jobbágy Jobbággyal közös megegyezésből teszen, és azon csere közt, mellyre a’ Földes Ur Jobbágyát tetszése szerint kényszerítheti, és néki éppen azon darab földjét, mellyre ennek legnagyobb szüksége van, minden akaratja nélkül elveszi, igen nagy külömbséget talál, és ezen Földes Úri önkényben a’ Contributionalis fundusnak, de egyszersmind magának az adózó állandó megmaradásának is legnagyobb bizonytalanságát helyhezteli, melly bizonytalan léte az adóbeli, vagy jobbágyi Telkek-
