1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
73. ülés
f 398 HETVEN HARM AD IK ÜLÉS. hát mikor vendégfogadót akar a’ Földes Ur építtetni? nincsenek esetei a’szükségnek; — továbbá Sopron azt mondá a’ regulatiók alkalmatosságával gondoskodhatik a’ Földes Ur magáról, de regulatio előtt is elő adhatja magat a’ szükség esete; azomban regulatio után is jöhet osztály, ha törvénybe nem megy, a* Törvényhatóságokra bizódik, egyformaság sohasem lessz, egyik Törvényhatóság azt mondja lehet cserélni, a’ másik pedig tagadja, éppen úgy lesz a’ dolog mint a’ Reversalisokkal a* vallásbeli tárgyban egy rész törvény szerént valóknak állította, másik nem — a’ Bihari Követnek végre azt feleli, hogy azt nein lehet mondani, hogy ha a’ Földes Ur elbecsúlteti az épületeket, mindég kevesebbet kap a’ Jobbágy, mert a’ szerkeztetekbe benne vagyon, hogy a’ Jobbágy tökkelletes kielégítése mellett történhessen a’ csere. Baranya Vármegye’ 1-ső Követje úgy vélekedett, hogy ha a’ tulajdon felhagyajott a’Földes Urnák, nem lehet az ó Jussát mindennek alá vetni, azért tehát, az Országos Küldöttség szerkeztetekére voksol; egyéberánt a'nemzeti iparnak eló menetele megkívánván a’ bátorságot a’ birtokra nézve, azt kívánná, hogy az ilyen cserék csak regulatio előtt történhessenek; az után pedig éppen nem. Gömör Vármegye’ 1-ső Követje arra, a’ mit némelyektől hallott, hogy a’ Földes Ur a’ regulatiók alkalmatosságával intézze el commoditását, azt feleli hogy ez nein áll, mert hát ha a’ regulatio után több gyermekei maradváni azok osztoznak, építtetni kell mindeniknek, micsoda igazság volna, hogy csere és telyes mértékbeli ki egyenlítés mellett magán ne segíthessen, ha ez meg nem engedödik, az industria szenved, mert nem építtethetvén a’ Földes Úr gazdasági épületeket, nem is gazdálkodhatik, és ebből az egészre háromlik a’ kár; — a’ Bihar Vármegyei Követnek pedig azt feleli, hogy ö nem azt mondotta: hogy nem lehet a’Jobbágynak is pretium affectionis-sa, hanem csak azt, hogy ezt nem lehet parallellába tenni az I. R. Q-ik czímjével. Szathmár Vármegye’ 1-so Követje azt állította: hogy két fó princípiumból mentek ki a’ KK. és RR., az 1 -so a’ birtok állandósága 2-ikhogy az Urbarialitás mindég tisztába legyen; midőn a’ föld haszonvétele szabad adása vevésérol volt szó, már meg állapítódott, hogy a’ Földes Űr meg ne vehesse a’ telket, hogy lehetne már most ellenkezőt végezni, hogy t. i. ezen az úton még is magához vehesse a1 telket; — itt oly Just adnánk a’ földes Urnák, a’ mit fellyebb megtagadtunk; a’Törvényhozó Testnek az a’ czélja hogy megkúlömböztessen az adó fizető nép élelmére ’s fentartására való föld használat a’ Földes Ur kezében lévő birtoktól: ugyan azért úgy vélekedik, hogy az egész § kimaradhat, ha pedig Nyílra Vármegye’Követje azt tartja, hogy igy homályos lenne, minta’ Reversalisok dolga, tevődjön nyilván a’törvénybe, hogy semmi esetbe nem ke'nszerííheti a’ Földes Ur cserére a’ Jobbágyot. Szeben Várossá’ Követje az mondá: hogy ezen § előtte úgy áll, mintegy véghetetlen önkényre csábitó eszköz a’ földes Urra nézve, azért kívánja hogy egészen maradjon ki, ha pedig ez el nem fogadtatna, a’szerkeztetést így szeretné, ki hagyatván a’ commoditás ezen szó után dato tétessék parilis quantitatis ct qualitatis tenuta. Nógrád Vármegye’ 2-ik Követje az Országos Küldöttség szerkeztetésére voksolt, azzal a megjegyzéssel, hogy a’ Szolga Biró megvisgálás után jelenese bé a’ dolgot a’ Köz Gyűlésre. A
