1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
70. ülés
TIE T VENE ni K ÉL Éfit. a’hoz hozzá nem járulhatott, mert noha azt nem ellenzené, hogy p. o. a’ fel Telkesnek az aránybeli járandóságán túl pótlással több adódhasson, arra mindazonáltal semmi esetre nem álhatna, hogy ez közönséges szabás gyanánt felálliftasson. Lehet ugyan, hogy több llegulatiók úgy történtek, mint a’ Soino- • gyi Követ mondotta, és ezeket bizonyosan háborgatni nem lehet, de ellenben történték számos sott több llegulatiók ellenkezőképpen. A’ mi végre a’ Banátusi Vármegyék’ kivételét illeti, részéről nem ellenzi, ’s ahhoz járul. Gömör Vármegye’ l-ső Követje arra semmi esetre nem állott, hogy minden Jobbágynak egy hold belső Telek adódjon ,mert. tudni való, hogy az egész Telkekből fél és fertály Telkek leg inkább az osztályok által származnak; ha tehát Törvény által egy átaljában megállapíttatna, hogy minden Jobbágynak, nem tcke'ntvén annak Telke minéműségét egy egész hold belső Telek adódjon, a’ Földes Urakra az az igazságtalanság háramlana, hogy minden ’feleknek a’ fel osztásánál, vagy a’ Regulatio alkalmával, annak állományát annyi holdakkal pótolja, a’mennyi részre a’ Telek darahollatott: hogy tehát ez az igazságtalanság meg előztessen, arra szavazott, hogy az egy hold , minden Telek után , arány szerént értetődjön. Baranya Vármegye’ l-ső Követjének is hasonló volt az értelme,egyszersmind azt is tagadván, hogy eddig a’ Regulátiók úgy történtek a’ mint a’Somogyi Követ előadta. Ezekből azomban nem következik , hogy a’ hol ne talántán a’ Regulatió másként történt, a’Jobbágy birtokát csonkítani lehessen, mert a’ felesleges belső Telket bé kell tudni a’ Rétbéli járandóságba. Vas Vármegye’ l-ső Követje érintette, hogy az előbbi Urbáriumban a’ belső Telekre nézve, két rnérőnyire való föld értetődik, ennél bizonyossan meghatározottabb a’ hold, de még azt is hozzá kell tenni, hogy egy egész Telekre értetődik, mert nem áll a’ mit a’ Somogyi Követ mond, és nyilvánságossan bent van az eddigi Urbáriumban is hogy a’ két mérő arány szerént értetődik; de nem is volna igazság, hogy egy nyolezad után p. o. egy egész hold légyen, a’ hol pedig ne talántán megtörtént ott bizonyossan be tudásnak van helye. Temes Vármegye’ 2-ik Követje a’javallott módosításokhoz hozzá járult egyszersmind óhajtván, hogy a’ kivételben alsó Tóth Ország mellett a’ Banátusi Vármegyék is ki tétessenek ; mire Az Előlülő azt felelte, hogy a’ szólló Követ kívánságának jelen Törvény Czikkelynek 6-ik §-sa megfelel, melly is az itteni módosítást feleslegessé teszi; ebbe azomban ’femes ^ ármegye’ 2-ik Követje meg nem nyúgodott mondván , hogy a’ 6-ik § nem a’ belső Telekről, hanem a’ külső járandóságokról szóll, mellyekre nézve, a’ Banálusi Telkek a’ többi Ország Telkeitől szembetűnőképpen kíilömböznek: minthogy ott két fél Telek vagy 4 fertály vagy 8 nyolezad sokkal nagyobb egy egésznél. Bars \ ármegye’ l-ső Követje monda, hogy az igazság is az arányt kívánja. De a’mint. egy részről továbbá abba meg nem egyezhet, hogy a’ belső Telek tekéntetéből a’ Jobbágynak külső járandóságai kevesebbítessenek, úgy más részről arra sem állhat, hogy a’ Földes Ur örökös pótlásokra kénszeríttessen, a’ mi minden bizonnyal történne, ha minden Jobbágynak egy hold belső felek adódna, minthogy a’ Telkek szüntelen daraboliatnak, és így könnyen megtörténhetne, hogy a’ Földes Ur 100 Telek után 300 holdat is veszthetne. 85* 33!)
