1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
70. ülés
HETVENEDIK ÜLÉS. 337 szerént, de bizonyosan a’ classisra való nézve, mert a’ regi. Urbáriumra való hivatkozás csak zavarokra adhatna alkalmatosságot. Gömör A árraegye’ 1-só Követje a’ classificatiót a’ belső Telkekre tekintve szükségtelennek látta, minthogy mindenütt a’belső Teleknek a’becse legnagyobb es így azt javallottá, hogy egy át.aljában minden Helységekben a’ belső Telkekre vétessen a’ Vármegyének első classissa. Szepes Vármegye’ 2-ik Követje ellenben a’ Szepességben minden külömbség nélkül a’ belső Telkekre 1200 □ öl lévén ki adva, a’ zavarok elraellőzése tekéntetéből Szepes Vármegyére nézve ezen kiterjedést a’ nem regulázott helyekre is meg tartatni kívántai Trencsén Vármegye’ 2-ik Követje megesmérvén , hogy eddig a’ szokás külömboző, mivel mindazonáltal tagadhatatlan, hogy némely Helységnek jobbak a’ belső Telkei, sőt azoknak részei is egy mástői külörnböznek; szükségesnek tartotta, hogy a’ belső Telkekre is a’ classificatio megállapíttasson. A’ mit pedig a’ Torontáli Követ mondott, hogy minden Jobbágynak adódjon egy hold, egy általában meg nem állhat, és különössen a’ Felső vidékekre nem is eszközölhető. Több helyeken a’ Telek 120 részekre is fel van osztva. A’ legnagyobb igazságtalanság lenne tehát a’Földes Urat kötelezni, hogy minden részesnek egy holdat, és így 120 részesnek ugyan annyi holdat adjon; következőleg az igazság azt hozza magával, hogy a’ Telek mennyisége, a’ belső Telek minéraűségéhez alkalmaztasson! Sopron Vármegye’ 2-ik Követje a’ Trencsényi Követtel kezet fogván a’ szükséges világosság kedvéért kívánta, hogy a’ belső Telkek járandósága is vagy classisok, vagy □ ölek szerént határoztasson. Az Előlülő megjegyzette, hogy a’ következendő Tábla‘a’Helységek classification magába foglalja, a’ kérdésben lévő Czikkelynek eleje pedig nyilván mutatja, mellyik Diverticulumba a’ Classificatiónak mennyi Q öl felel meg. És igy azt szükségesnek vélte észre venni, hogy minden Helységre nézve kettős a’classificatio; az egyik el határozza az egész Telek járandóságát, a’ másika pedig a’ dűlők minemüségét. Ezen elvek szerént történtek minden eddigi regulatiók, és történhetnek is jövendőre minden zavar nélkül, következésképpen a’ belső Telkek egész rendszere ügy a’ mint a’ Törvény Czikkely elején és 1-ső §-ban az ide rekesztett Táblával egybe vetve kifejtődik, tökélletes világosságban van. Abaűj Vármegye’ 1-só Követje egészlen hozzá járult az Előlülő értelméhez, mert az egész kérdés már az előbbi §-ban el dűlt, a’ hol t. i. mondódik: quin idem illud constitutivum iSessionale, quod pro Hungária ac Croatia , rigoro Urbarii Theresiani reflexe ad systhema operis classi/icationalis in determinata jugerum a 1100—1200 rei 1300 orgiis □ computatorum et respective falcastrorum quantitate, quoad singula Loca defixum fuerat 's a’ t. tam relate ad intra, quam et extravillaneitatem in futurum quoque pro basi retinetur. Az Előlülő további felvilágosítás okáért közbe vetette, hogy szavait nem ügy, mint az Abaűji Követ veszi, értette * mert kettős lévén a’ classificatio, az egyik meghatározza hányadik classissában a Vármegyének esik a’ Helység, következésképpen hány holdat tesz abban egy egész Teleknek járandósága; a’második classificatio érdekli ugyan azon Helységnek egyes dűlőit, és azt következteti, hogy számtalanszor az első classisbéli Helységben, vagyon 3-ik classisbeli föld is. A’ Helység classissát mindég megtartja, de a’ dűlők classissa változhat, Jegyzó-Kiinyv II.ik Darab. 85
