1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
69. ülés
326 UATVANKIL E NCZEDI K ÜL ÉS. engedmények eránt feliéven hatalmazva, Küldői akaratjának telly e.sítése annál örvendetesei)!.) előtte, minnél inkább még van győzeftetve a’ felől, hogy Ősi alkotmányunk öregbítésére leghathatósabb eszközül szolgáland a’ Jobbágyság sorsának czélerányos engedmények által eszközlendő javítása, — magát eke'pen jelenti ki: kettő a’ mód, mellyel a’jobbágyságon segíthetünk, 1-ször ha az illető Úrbéri szabályok által nékic adott jótéteményeket kiterjesztjük — 2-szor ha a’télkekkel járó terheket leszállítandjuk, a’ mi az első nézetet illeti, legnagyobb figyelmet érdemel a’ jobbágy telki állomány, az az a’ Jobbágyság állal bírt földeknek, léteknek mennyisége, mellynékie élelmet ád, ’s a’ telkekkel öszvekötott terhek’fő alapjául szolgál. Midőn az Urbárium behozatalával a’ Classifieationális Küldöttség a’végre hajtó tisztviselők által pontosan feljegyzett minden Megyének kedvező és nem kedvező környülményeire nézve az osztályozást megtette, azon fő c!v állal vezéreltetett munkálódásának végre hajuísában,hogy a’jobbágynak a’Földes Úri és köz terhek kielégítésén kívül, mégis annyi maradhasson hátra, hogy sorsához képest cselédjével együtt, ha nem kényelmesen is, legalább tűrhetően élhessék, nem pedig, hogy egyedül a’súlyos terhek viselése kedvéért élni s munkálódni láttasson. Igaz ugyan, hogy a’ helyek’ osztályozata, ’s a’jobbágy telki állománynak ezen épült mennyisége az illető Úrbéri szabályok által jaz OrszágJ, minden részeiben már régólta meg van határozva, de inás részről tagadhatatlan az is, hogy ez csak önkényen alapulván, az egyes törvényhatóságok valamint környülállásait legjobban esmérhetik, ügy némű fogyatkozást az osztályozásban tapaszt alván még most segíthetnek «V dolgon, ’s azért Küldői illő tekintetbe vévén csak regenyes környékekkel bővelkedő ’s leginkább szürke kőszirt csűtsokból és hegylánczckból álló azon Megyének, mellynek képét a’ Szólló Követviseli mostoha fekvését, földének olly különböző termékenységét és minémuséget ’s az éghajlatnak zordonságát, az Urbariális Tabellában kitett jobbágy telki állományt úgy akarják változtatni, hogy a’ visgálat szokott móddal üjramegtétetvén, a Földeknek 4 osztályai jövendőremegállapitassanak, ’s az 1-só Osztályban 18—2-ban 20,— 3ban 24, — 4-ben 30 holdok tegyenek jobbágy telki állományt. — A’ mi pedig a’ réteket illeti, minthogy a’ kaszállók mennyisége az első Úrbéri rendbeszedés alkalmával nem négy szegű ölekre, hanem csak az ottan termett fűnek mennyiségéhez illesztett általános bírálat által határoztatott el az Urbariális Tabellát éigy kívánják módositatni, hogy azon esetre> ha az űj vi’sgálathol ’s tamik vallomásaiból az szülne Ki, hogy7 a’kétszer kaszálható 6 — ’s az egyszer kaszálható 8 kaszállók — 6 esztendei diametrális termést calculusba vévén, egy7 esztendei termése 48 mázsa szénát ád, akkor a’ kaszállók mennyisége az döbbeni állapotban tovább is megmaradjon; — ha pedig 48 mázsára egy esztendei széna termés nem menne, akkor a’ kaszállók száma erányosan emeltessen fel,— lehet ugyan azon ellenvetést tenni, hogy a’ jobbágy telki állomány az Ország minden részeiben már rég óltameg lévén határozva, ’s annyi időtől fogva igen sok telek osztály ’s határ rendbeszedés az érdeklett Intézetekben alapulván, minden változás csak zavart okozna Hazánkban, de az említett Javallat csak egyes Megyét érdekel és sokkal fenségesbb az általa ki tűzött czél, t. i. a’föld mivelőknek jobb léte azon, félelemnél, hogy az úrbéri Tabellának módosítása, az osztozó felek között, kik ügy is jobbadán » »