1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
64. ülés
23G JIAT VA N í\ EGYEDI K ÜL É S. son. sőtt ezen belső telek’ elbecsűlése által okozott hiányosságot is a’ mennyire lehet a’ külső telekből kipótolni köteles legyen. Szepes Vármegyének 2-ik Követje úgy vélekedett, hogy mivel Küldői az 1 .só Rész’ 4O. Czimjét világosnak tartván , épségben fentartani kívánják, a’ szóban lévő 7-ik Czikkely szükségtelen , azt tehát annyival is inkább kihagyatni kívánja, mivel azon kívül, hogy annak erejével az osztozók tartoznának a’ Jobbágyi haszonvételt is megtéríteni, következhetne, hogy egy egy gyermek talán többet kapna, mint magának az attyának volt,azomba, ha a’ Karok, és Rendek ezen érintett 40. Cziraet bővebben ki magyarázni kívánják, azon esetre vélekedését abban határozza, hogy a’ kibecsűlési Jus a’ leányoknak is megengedtetvén, az fél Urbarialis házhelyre szórhasson. Pozson Városa’Követje kijelentvén, hogy ő a’ Contributio tekéntetéből kíván szóllani. Az Előülő kinyilatkoztatta, hogy ő ugyan minden Követnek szólásijusát tiszteletbe tartya, de midőn azt látja, hogy valaki a’ felvett tárgytól egészlen más felé távozik, kötelességének ösrnéri a’ tanácskozást a’ maga körébe vissza vezetni; annál fogva felszólította Pozson Városa’ Követjét, hogy a’ Conlributionalis tárgy feszegetésével felhagyván, a’ tanácskozásbeli 7-ik Szakaszra intézze szólását. Ezután a’ nevezett Város’ Követje beszédét ekképen folytatta, kívánná ugyan, hogy az Elölülő’ felszólításához képest egyedül a’ Földes Ur, és Jobbágyok közt fenálló viszonyok’ tekintetéből szólhatna; azonban engedelmet kér, hogy ő, ügy mint Sz. Királyi Városnak, következésképen egy állandó Corporatiónak Képviselője főképen, és egyenesen az adónak tekéntetéből kéntelen ezen tárgyhoz szóllani. — Minekutánna a’ Haza védelme most már olly karba lielyheztetődött, hogy azt többé állandó Katonaság nélkül eszközölni nem lehet, az állandó Katonaságot pedig állandó fizetés nélkül tartani lehetetlen , ő mind azon cze'lzatokkal, mellyek az ekkoráig köz adó fizetése terhe alatt volt fundusoknak kevesebbítésére ügyellenek, ellenkező véleményét kimondani szoros kötelességének tartja: mert tagadhatatlan az, hogy a’ melly mértékben némelly fundusok a’köz adó fizetésének terhe alól felmentetnek, ugyan azon erányban kell az adófizetés kötelessége alatt megmaradandó fundusok’ terheltetésének nevekedni, és igy mennél több Jobbágyi telkek az 1-ső Rész’ 40-ik Cziinjenek ereje mellett Curialisáltatnak, annál jobban kelletik a’ városi fundusokat, mellyek rainémüségeknél fogva az adónak terhe alól fel nem mentődhetnek, a’ köz adóval terhelni. Ezen principiumból az volna egyenes czélzata, hogy az 1-ső Rész 40*ik Czimje a’ Szerkeztetekből végképen kihagyasson; de mivel ez a’ 6-ik §-ban már megállapítatott, a’ 40-ik Czimnek lehető korlátolását kívánnia kell, és azért azt egyedül csak a’ belső fundusokra szorittani kéri, és azt is ügy, hogy a’Tulajdonos egyedül csak a’ becsű árnak kifizetése mellett vehesse visza a’ fundust, mert másként a’ Jobbágyok Telkeiknek ingyen való elvétele félelméből átalános eladásokra és igy közönséges költözésekre kénszerítetnének. Árva Vgyének Követje Somogy Vgye’ Követjével egyetértvén, az 1-ső Rész' 40. Czimjét akként, hogy a’ Földes Ur csak az intravillanumot becsültethesse el, ki magyaráztatni, a’ 7-ik Szakaszt pedig egészlen kibagyatni kívánta. Horváth Ország’ 2-ik Követje bátor utasítása a’ szabad adással vevéssel, és igy azon rendeléssel is, hogy a’ Jobbágynak, ki maga telkét adás vevés üt-
