1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
10 Ö TF E NH A RM AD IK ÜLÉS. elégítik Nagy Mesterünk azon szent cze'lját: mellyel az egész emberi Nemzetet egy testé, és barátokká egybe olvasztani kivánta. Nem hiszi a’ szóló követ , hogy ezen példa nélkül bolránkoztató kivétel, hogy a’ különböző felekezetű Keresztények meg ne szenvedtessenek a’ polgári Társaságba e’ mai felvilágosodott Században a’földszínén máshol divatozzék, mint Horvát Országban; magában a’ Catholica hit Anya városában is nem csak megszenvedtetnek, sött Templomok is vagyon. Minden Keresztény vallás az Isten, és Felebaráti szeretetben megegyezvén, hogy az egyik nem azon szertartással imádja Istenét, mint a’másik, semmi rósz következést nem hoz a’ polgári alkotmányra nézve. Pártolni köteles polgári kölcsönös igazainknál fogva is, mert ugyan egy országban egy törvény alatt lévő társaságban nem lehet egy mással ellenkező Jussa senkinek, de vallyon azon esetben, midőn valaki csak azért, hogy nem Római Catholicus nemzé őtet a’ természet törvénye szerént is egyenesen illető örökösödési jussától megfosztatik, fent állanak e a’ kölcsönös polgári Igazak? végre pártolni köteles a’ fent álló Törvényekből is mert a’ Morvátok municipalis Törvényeikre nézve a’ Hármas Könyv’ 3-ik Része: 3-ik Czikkellyének 1-ső szakaszába ezeket találja; ,,Quod L^niversitates proprias Jurisdictiones habentes possunt quidem Statuta condere in casibus, qui Juri Divino, et humano praejudicare non dignoscuntur,c — a’2-ik szakaszába ismét: ,,Contra tamen generalia Statuta, et Decreta Piegni nihil quidpiam constituere possunt, nullamque statuendi habeant facultatemMár pedig hogy a’ Horváth municipalis Törvény az Isten’ Törvénye ellen vagyon bizonyos, mert az Isteni Törvény köz lévén az egész Nemzettel annak társaságából ki nem zárja a’ Protestánsokat. De ha a’ Bétsi Békekötést, mellyaz 1608. törvény által egész értelemben elfogadtatott, a’ Linczi Békekötést, melly egész kiterjedésében Törvénybe iktatott, és a’ mellynek állandóságáért több Nemzetek kezeskedtek, úgy a’ 2-ik és 3-ik Ferdinand’, és 1-ső Leopold’ Diplomáinak 6-ik pontját tekinti is, mindenütt benne találja: „ut Deligionis exercitium ubique liberum relinquaturazt hiszi. hogy ezen ubique szó alól az egybe kapcsolt Horváth ország sem bújhatott ki. Mind ezeknél fogva tehát az első üzenetben készített javallatok mellett továbbá is álhatatosan megmarad. Az előüló Királyi Személyes felszólította a’ Karokat, és Rendeket, hogv mivel a’ jelen üzenetnek átalános elvetését csak egynehányan kivánnyák, a' nagyobb rész pedig azt megtartani akarja, sőtt Marmaros Vármegyének Kövctje az üzenet’ egyes pontjaiba is bele ereszkedett, azon üzenet’ pontonként való felolvasásában egyezzenek meg; — azt azonba a’ mit Marmaros Vármegye’Követje a’ felebaráti szeretet eránt megemlített, el nem halgathatvári, megjegvzette, hogy a’ midőn Horváth Ország az 17Q() esztendei 26-ik Czikkely’ rendeléséhez ragazkodik , és ezen tekéntetből a’ felhozott Czikkelynek meváltoztatásában megegyezni nem akar, ha bár azon Törvény Czikkelyt a’Karok, és Rendek meg akarják is változtatni; Horváth ország Rendéit a’ felebaráti szeretet’ nem létével vádolni nem lehet. Ugotsa Vármegyének 1-ső Követ je. Midőn a’ vallásbeli tárgyba a’ Fő Rendek’ negyedik Válasza arányzatát tekéntetbe veszi, az írásnak ama’szavai szerént: a' szív teljességéből szól a’ száj,c el nem halgathat, mert ezen üzenetbe nem csak olly elveket tapasztal, mellyek a’ Kórmány’ önkényét megái-
