1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
ö tveniiarmadik cl és. u u által adassanak be a’ serelmek’kidolgozására rendelt Küldötségnek, e's ott vétetődjenek rostálás ala* Trencsen Vármegye’ 2-ik Követ je: Aá felolvasott t zeneiben meg nem nyugodhat, mert abban az ország’ sarkallatos Törvényei egy oldalú, ’s önkényes magyarázat alá vetetnek. Az 17Q0 esztendei 2Ó-ik Czikkely, melly érett elmével hölls megfontalással hozatott sarkalatosnak tartatott egész a’.mostani üdökíg; — tnost tehát azt mondani, hogy ezen Czikkely csak némelly részben sarkallatos annyit tesz mint azt nem csak egy részben, de az egész kiterjedésében sarkából kiforgatni; már kérdi a’ szólló követ: milsoda bátorságunk lesz minden egyébb sarkalatos Törvényeinkre nézve, ha illy önkényes magyarázat által ezeket kiforgatni lehet? — nem látja miben különbözik az 17Q0 esztendei 26-ik Czikkely a’Bétsi, és Linczi Békekötésektől, ezekben a’ szabad vallás’ gyakorlása a’ privatus, és egész Communitásokra terjed, a’mi a’ Törvényhozatalától fogva kérdésbe sohasem vevódött. Nem de nem a’ Protestánsok szabadon, és minden tartózkodás nélkül gyakorolják vallásaikat, élnek minden megkülönböztetés nélkül ahármelly polgári Jussokkal, viselnek vallás tekémet nélkül fényes Hivatalokat? nem is kivannak a’ Catholicusok egyebet, csak hogy az ö Dogmái szinte tiszteletbe maradjanak; — a’ szabad ált menetel a’ Catholica Hitből a’vallás’szabad gyakorlásával nints öszvekötésbe, ez soha kérdésbe nem vevódött, amaz mindig bizonyos korlátok közé szórhatott. A’ Bétsi Békekötésbe bent van azon kifejezés: 33absque Religionis Catholicae -praejudicio" —az i790: 26-ik Czikkely bővebben is kifejezi, és magyarázza, hogy a’Catholica Hitből való áltmenetel ezen vallás’ elveivel öszve nem fér, ’s azért tiltja a’vakmerő áltmenetelt; — De ezen Czikkelynek változása se az egész Hazára boldogságot nem szül, sem egyes felekezeteknek bátorságot, vagy megelégedést nem szerez: Nem az egész Országra nézve, mivel ha valaha most szükség Hazánkban az egyet értés, mert ha csak a’ szomszéd országoknak példájára tekintünk is látjuk, hogy az egyenetlenség melly káros következéseket szült azokra nézve. Fájdalmas ugyan, de meg kell vallani, hogy országunkban a’különböző Status, és Status közt nints meg a’ tökéllétes egyetértés, hát a’ vallásbeli talán örök üdökre terjedhető villongások mennyire inkább fogják nevelni az egyenetlenséget! adasson meg bár minden a’ mi az első üzenetben foglaltatik, ki áll arról jót, hogy az első Ország gyűlés’ alkalmával űjabb, és űjabb kivánatok nem fognak elő jönni, és így azon drága iidot, mellyet helyeztetésünkhöz képest egyéb fontos tárgyakra fordítanunk kellene, mindenkor csupán a’ Religionalis theoreticus Kérdések’ fejtegetésébe fogjuk tölteni, és bizonytalan, ha vallyon 50 esztendők után is befogjuk e végezhetni? Hogy pedig az l?Ql: 2Ö-ik Czikkely’ eltörlése, vagy változása egyes felekezetnek sem szerez bátorsógot, és megelégedést bizony os; nem a’ Catbolicusokra nézve mert azok a’ hit ágazatainak eltörlését nem a’ legnagyobb megelégedéssel fogadnák; — de nem a’ Protestánsoknak sem, mert ha a’ Törvénykönyveink öszveVeltetnek, háromszáz, és egy néhány esztendők’ lefolyta alatt sok, cs különbféle Törvényekre találunk, mellyekből a’ Protestánsokra nézve némellyek kedvezők, de találtatnak olly megszorítók is, mellyek bár soha Törvénykönyveinkbe ne jöttek volna, ki állhat tehát jót, hogy a’ környulinények’ változásával mind most adandó. vagy ekkoráig adott kedvezések ismét el nem töröltetnek, és igy legbiztosabb helyeztetésben lehetünk, ha az *
