1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
433. országos ülés
32 /|33-dik ÜLÉS 9-dik Mart. Baranya Vármegye 2-dik Követe, miután a’magyar hadisereg elkülünöze'sének szükségé, cs haszna már 1830-dik esztendei Országgyűlésén be volt bizonyitva, annak fejtegetésébe nem kívánt bele botsájtkozni, tsak röviden jelentette ki, hogy a’Zalai indítvány elfogadására szavaz, Sáros Vármegye 2-dik Követe valamint a’ kerületi í lésben, úgy most is kijelenteni kötelességének tartja, hogy addig az adó megajánlásába bele erszkedni nem akar, míg a’ Törvény Czikkely katonai élelembeli §. Királyi Válasz nem érkezik, de hogy is tudnák a’ Karok és Rendek addig az adó mennyiségét meghatározni? vagy kérdi: mit ér a’ directa adónak sommáját megszabni, az indirecta adóztatásba pedig, miilyen a* katonai élelmezés, a’ Kormánynak korlátlan mezőt, hagyni? Azt tartja, hogy az élelmezési tárgy iránt megérkezendő Válasz kultsűl fog szolgálni a’ Karoknak és Rendeknek az adó megajánlásában, ’s azt bevárni nem tsak tanátsos, de hasznos is, szükséges is: mert clállván a’ Karok és Rendek a’ Junctiumtdl, ’s azt sem határozván meg, hogy előbbre a’ Törvénv Czikkely, mellybm az élelmezés kérdése foglaltatik, és tsak utánna az urbér terjesztessék fel Ő Felsége jóvá hagyása alá, egyedül tsak az adó tárgya nyújthatja még nekünk azon biztosságot , melly szerint a’ Kormány kénszeritve legyen az élelmezési tárgyat még ez Országgyűlésén felvétetni, más különben a’katonai vesztességek terhe , mellynek viselését nem tsak ó, de az egész Ország súlyosnak, ’s Törvény kívülinek kiáltja, továbbra is nyomni fogja az adózó népet, és azon Megyék, mellyeknek geographiai fekvésük a’ katonai által szállításoknak ki vagyon téve, mint például Megyéjébe a’ Gall tziai katonai szálliímányok tsak nem minden héti vendégek, a’ porták minden kiigazítása mellett is, más Megyék felett igaztalanűl terhelve maradnak; ezen okoknál fogva tehát az adó tárgyát halasztani kívánta. Szabolts Vármegye 2-dik Követe pártolta Zala Vármegye Követének inditványját, azt vitatván, hogy a’nemzeti előmenetelhez tartozik, az a’nemzet pedig, melly az Istent nem a’ maga nyelvén tiszteli, mellynek Törvénnyel nem tulajdon nyelvén vannak írva, meilyr nem annyai nyelvén kormányoztatik, előre nem mehet, van ugyan már határozás abban, hogy a’ kétség eseteiben a’ magyar nyelven irt Törvény legyen elhatározó, de még a’ hadi népünk tsak ugyan idegen nyelven kormányoztatik, ennek pedig úgy véli, nem egyéb a’ czélja , mint hogy tőlünk az egészen1 elzáratasson. Ugócsa Vármegye 1-só Követe úgy vélekedett, hogy senki sints e’ teremben, a’ ki Zala Vármegyének inditványját maga helyén , és rendén ne pártolná, de annak tsak akkor lesz helye; midőn az 1830-dik esztendei eset elő fog fordúlni; azonban utasítása szerént kijelentette, hogy meddig az előleges sérelmekre kedvező Kir. Válasz nem adatik, az adó megajánlásába nem botsájikozhat. Pest Vármegye 1-ső Követe a’ Zalai indítványra nézve az előtte szállott Ugótsai Követtel sok részben egyet ért. Maga is azt hiszi, hogy talán egy Követ sem találkozik ezen Táblánál, a’ki ezen indítványnak fontosságát át nem latna, a’ ki ennek sikerülését szivből ne óhajtaná; tsak abba különböznek e’ részbeni vélemények; lehessen, ’s kellesék e’ ezt a’ megajánlandó adóhoz mint
