1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
428. országos ülés
6 428. ÜLÉS. 3. Martius birtoktalan nemesek, legyenek gazdagok, bár szegények, semmit sem fizetnek. — A’ mi végtére a’ 3-kot illeti t. i. a’ mesterember ’s a’ kereskedő nemeseket — kéntélén megjegyezni a’ Szolló, bogy ezek magokat mind azon terhek viselése alá vetették már akkor, a’ midőn valamelly ezéhbe mint tanítványok beállottak, mit később a’ polgárosítás alkalmával letett esküjük által meg is erősítettek — ’s így a’ midőn ebben halgatással megegyeztek, sőtt magokat arra világos szavakkal is lekötelezték volna — attól ugyan semmikép sem mentethetnek fel — egyéberánt ismételvén azt a’ mit már más alkalommal részint a’ Szólló részént, mások előladtak jtt tsupán azt jegyzi meg hogy, valamint ez, úgy más alkalommal is ezen 1617-ki 78-ra való hivatkozás fonákul történik, és ezen az alapon támadtatnak meg a’ városok jussai az illyen kebelekbe létező nemes emberekre nézve — ha azonban a’ Hazai történet, ’s az ezen Törvény Czikkely valódi értelme tekintetik, kitűnik abból az; hogy tsak a’ kihágásokról szóll — jelesül itt is a’ felhívott Törvény Czikkely 10-ik szaka azt mondja „Insolitis, et praejudiciosis oneribus et laboribus Nobiles non adgraventur1* ha tehát a’ terhek közönséges ’s szokottak, valamint ezen katona szállítás és attól ugyan ezen Törv ény Czikkely értelménél fogva fel nem mentődhetnek — melly állítását a’ Szólló következendő mutatja meg: tagadhatatlan az, hogy a' városokba lakó nemesek ingatlan birtokaik bírája a’ városi Tanáts — ’s még is azon 1647 : 78. 3-dik szakaszába az mondatik „Ne posthac domos nobilium quavis ex causa, vel ex praeconceplo rancore sub praetextibus exquisitis aestiment, aut adimant“ — világos tehát ezekből hogy az által tsak a’ kihágások, Js nem a’ törvényes gyakorlat tiltatik — mind ezek értetődnek az ezen felhívott Törvény Czikkely többi szakaira is, ’s ezeknél fogva kéri a’ Szólló ezen sérelem végképeni kihagyását, vagy illető helyére leendő halasztását. — Trencsén városa Követe, szabad Királyi Trencsén városa kebelében lévő polgári házaknak, vagv is illy fundusoknak nagyobb számú nemes birtokosai, a’ rendes katona tartási quartélyozási terhet, nem ugyan természetes alakban, hanem pénzbeli adózások, ’s megváltások által szokták kiszolgáltatni, de e’ mellett is más városi terheket a’ többi polgárokkal nemtelen lakosaikkal egyformán viselnek. Ezen régi szokástól Küldői annvival kevésbé akarnak eltávozni, minthogy ellenkező esetben ezen katona tartási, ’s más adózási terheknek hordása, melly alatt a’ szegény polgárság úgy is nyög, kesereg, és valami enyhülésre óhajtva várakozik — niég annál súlyosban nyomattatna meg. Minthogy pediglen a szegény adózó népet, melly most, is a’ városi polgársággal a’ hazát tulajdon vérével védi, maga erszényével az állandó katonaságot táplálja — inkább fenntartani, mintsem végső romlásba ejteni kelletik, de erről is az 1790: 18-dik és 90-dik Törvény Czikkelyek azt világosan rendelik : „cui bonum publicum commune est, onerum quoque publicorum supportationem communem esse debere.“ Ezen törvényes nézetből Ő azt, hogy a’ városi fundusokon lakozó! nemes emberek, más birtoktalan városi nemeseikkel, kik t. i. szoros értelemben részint mint mester emberek, kalmárok, kereskedők, kortsmárosok, kézművesek akármi polgári emolumentumokból, beneficiumokból a’ városokban élnek, — a’ katona tartási, quartélyozási ’s más közös városi adózási terhek viselésétől felmentessenek, vagy a’ hol ezeket nem viselték mentve továbbá maradjanak, semmiképen el nem fogadja, sőtt igazságtalannak a’ Haza köz java ’s bátorsága előmozdításának veszedelmesnek lenni ösméri, — mivel pedig az 1 15: 43-dik Törvény Czikkely 5-dik §-sa szerént ezen kivétel