1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
221 lönbséget, melly ugyanazon egy rendnek megbasonlását, és a* sza'mnsb főinek mostohább helyheztetését vonná maga után, ugyanazért oda nyilatkozott, ha hogy elkerülhetetlen a’ katona tartás terhe, az a’ nemesek által is minden megkülömböztetés nélkül viseltessék. Veszprém Vármegyének 1-ső Követe ellenkezőleg vélekedett, nyereségnek tartván, ha csak egy résztől háríthatja is el azon terhet, mellyct az egésztől ellávoztatni nem bir, ’s így ha a’ nemesség részére többet már kivívni nem lehet, legalább ezt akarja megtartani, csak hogy nagyobb világosság kedvéért azt kívánná a’ szerkezetbe kitétetni, hogy bár hol is a’nemes ember maga házában katonát tartani nem köteles. Kőszeg városa Követe ovakodását nyilvánította, ne hogy a’ jelen §-ba foglalt rendelkezés a’ Királyi városokra káros alkalmazással használtassák. Treucsén városa Követe, a’ kerületi szerkezetben javallott ’s most vitatott 7-dik §-ust, melly szerint a’ nemesség mindenütt a’ katona tartási ’s quartélyozási tehertől, mint a’ mostanira, úgy jövendőre nézve is, általánosan a’ contributionalis fundusoknak ’s paraszt telkeknek használásától, minden reluitionalis árral tartozó rovattatása nélkül felmentetik, Küldői részéről el nem fogadja; sőtt ez ellen, ne hogy illy felmentés által egyedül a’ nemtelen szegény adózó népre, és a’ városokban lakozó polgárságra, a’ katona tartási ’s quartélyozási teher, mellynek súlya alatt most is nyög, vonattasson — meg nem egyezését óvásul kijelentette, azért azon rendelkezést kihagyatni kívánta, ’s ezen Törvény Czikkelyre leérkezett kegy. Kir. Válasznak tartalmát egyébiránt elfogadván. Vas Vármegye 1-ső Követe így szollott: az igazság szabályaival nem tudom megegyeztetni, hogy minekutánna a* KK. és RR. hozzájárulásával is az megállapíttatott, hogy azon nemesek, a’kik a’jobbágyi telkek haszonvételének szabad adása és vevése utján fognak ezentúl a’ jobbágy helyek birtokába jönni, ezen haszonvétellel járó’s ezen Törvény Czikkely ötödik szakaszában megirt terheket viseljék azon nemesek, a’ kik már eddig is jobbágyi telkeken lakván, a’ katonaság tartásához nem járultak, attól továbbat is a’ 6-dik szakaszban megirt Választmány tudósítása felvételéig mentesek maradjanak, a’kik pedig a’katona élelmezéséhez eddig is járullak, azok továbbat is ahhoz járuljanak, mert hiszem ha valaki e’ részben tekintetet érdemlett volna, éppen azoknak kellene lenni, a’ kik a’ terhet eddig is viselték, nem pedig^ azoknak, a’ kik ettől eddig is felmentve valának, e’ részben tehát a’ jobbágyi telkeken lakozó nemesek kö/ö;t semmi külömbséget tenni nem kívánván, utasításom tartalmánál fogva azt ohajtom,hogy a’ kik a’ katona tartástól eddig mentesek valának, ahoz az érintett Küldöttség munkája felvételéig, a’ többivel egyetemben járuljanak. — A’ mi pedig Baranya Vármegye Követének, azon kívánságát, hogy azon jobbágyi telkek }s, mellyeket a’ nemesek még az urbárium behozatala eiőtt megszállottak, szinte úgy mint az urbárium behozatalakor elpusztultaknak feljelelt helyek, a’ közterhek viselése alól kihagvaltassanak, illeti: ezen kívánságnak az elpusztult helyek benépesítésére az urbárium behozatala idejének felállítása, és a’jelen Törvény Czikkely 8-dik szakasza által, a’ hol az urbárium behozatalakor népeseknek öszveirt helyek befoglaltatnak eléggé meg van felelve, mert e’ szerint tsak azon helyek jönnek a’ közterhek viselése alá, mellyek az urbárium behozatalakor mint népesek üszveirattak, ha tehát a’ nemesség kezére még az urbárium behozatala előtt olly telkek jutottak volna, mellyek az urbárium behozatalakor Jegyző-Könyv XIV. Darab. 56 456. ÜLÉS. 20. Aprilis.
