1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

445. országos ülés - 446. országos ülés

44b-dik ÜL ÉS. 28-difi Márt.

1Ő9

„Értésünkre esvén, hogy Nemes Borsod Vármegye érdemes Követét Palóczy László urat a’ fáradhatatlan munkáságu kerületi Jegyzőt eme tiszti körben kitüntetett iparjaj és érdemei méltánylásául az országos Karok és Rendek egy nagy ezüst Billikommal tisztelték meg, mi is a fenttisztelt Követ úrnak Országnak tellyes megelégedésével viselt súlyos hivatalát, jeles érdemét és hazánknak e’ képen kimutatott hív szolgálatait elösme'rvén, és ezeknél fogva nevének halhatatlanságát óhajtván, tisztelt uraságtokat oda utasitjuk, hogy ezen valódi hazaliuság, és hív szolgálatok örök emlékére fentérintett érdemes Követ úr neve megtiszteltetésének jeléül Törvénykönyvünkbe való beiktatását pártolják, hogy e’ képen illy érdemes férfiúnak emlék oszlop emeltetvén, a’ jövendóség az illy jeles érdemek tételére, és hazánk szeretetére buzditasson, de egyszersmind is ezen nemzeti liáláadatosság tanúságul szolgáljon, miképen a’ nemzet is a’ buzgó tiszta hazafiságot hálálva megtisztelni tudja. Ennek következésében Borsod Vármegye Követének Polóczy László urnák Küldői részéről is érdemeit clösmérvén állhatatos és fáradhatatlan munkásságáért szives köszönettel adózik, ’s a’ Karokat és Rendeket a’ Szólló arra kéri, hogy Küldői kívánsága szerint Borsod Vármegye Követe Palóezy László úr nevét Törvénykönyvbe való beiktatását pártolni inéit áztatnának.

Borsod Vármegye 2-dik Követe erre ekképen felelt: A’ becsület szeretette izgatván magános és hivatalos éltem pályáján indulatimat, a’ becsületet tűzvén ki magyar szivem polgári egyedüli szerzeményétől , ’s becsületért és becsülettel akarván által élni azon hátralévő néhány napokat is, mellyeket. az Isteni jóság nékem még talán engedett és megszámlált j nem titkolhatom el ugyan ebből származott határtalan örömömet, hogy Tekintetes Nemes Nyitra Vármegyének fe'nves Rendjei, kiknek díszes seregében csak egyszer is megfordúlni soha szerencsém nem volt, rólam a’közös hazának csekély polgárjáról; olly különös kegyességgel gondoskodni ’s engem a’ polgári jutalmak legfényesebbikére a’ haza Rendei előtt ajánlani méltóztatának, kérem is tehát Tekintetes Nemes Nyitra Vármegyének általam szívesen tisztelt Követeit, hogy forró hálámat ’s buzgó köszönetemet Küldőiknek megjelenteni és hozzám járult megbecsülhetetlen gyességekért örökre lekötelezett tiszteletemet Tekintetes Nemes Nyitra Vármegye nagy lelkű Rendei előtt kiönteni méltóztassanak.

De mivel ön magam vagyok legigazabb tanúja ’s legegyenesebb megítélő bírája annak, hogy azon rend kivűl fényes jutalom, mell)re engemet Tekintetes Nemes Nyitra Vármegyének különös kegyesége méltatni kíván, kerüle’i Jegyzői szolgálatim közben szerzett, vagy szerezhetett érdemeimmel nincsen arányba, ’s már magákan véve a’jutalmaknak jutalma reám nézve az, hogy a’ nemzet Képviselői , kiknek dicső soraiban olly igen sokan találkoznak, kik engemet a’természet és kimivele's által gazdagított szép elméjiknek kintseivel, tapasztalásokkal, tudományokkal ’s még a! jegyzői szolgálatra megkívántaié testi erővel is sokszorosan felyül halandnak , úgy az 182Y„7-diki Országgyűlésének 2-ik esztendejében, mint a’jelen már 4-dik évre menő Országgyűlésén is jegyzőik egyikének elválasztani méltóztatának, sott megbocsáuatért is kell könyörögnöm azért, hogy a’ Tekintetes Rendeknek magos bölcseségű gondolatait gyenge ei-