1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
444. országos ülés
lOü 444-dik C LES. 24. Múrtius. munkálat alatt lévő porták kiegyenlítésében méltó tekintetbe jönnének, és azon Megyék, mellyek a' mostani mennyiséget meg nem adhatták, méltán reménvlhették válna, hogy adózóiknak sorsa néhány portáknak ezen tekintetből is leendő levételével könnyítessék. — A’ Törvényhozás mostani állásánál lógva ez nem tsak nem reménylbető, de az igazság szerént nem is kívánatos, és így nem lévén egyéb hátra, mint igazolása végett kijelenteni, hogy azon mennyiségnél, inelly az előbbi Felírásban ajánltatott, többet nem ad és ha annak megadását a’ többség elhatározza, a'koz tsak annyiban járul, a’ mennyiben az ajánlathoz feltételül az alimentationalis terheknek megszüntetését kívánja köttetni. — Az Elölülő a’ szállott Követ’ azon állítását, hogy Hazánkban az adózó nép eddig sem személyes, sem vagyonbeli bátorsággal nem bin, hely telennek és a’ nemzetre homályt hozónak tekinti: mert hogy ezen állítás nem való, annak megczáfolására elégséges fentálló Törvényeinkre hivatkozni, mellyek a polgárok személyét és vagyonát szentül oltalmazzák, uémelly egyes hiányok mint mindenütt, úgy itt is létezhetnek, és fognak is minden időben létezni, de éppen ezen hiányok orvoslása végett, fáradozott Hazánk Törvényhozása, már három esztendő olta leginkább az adózó nép biztosítására és könnyítésére czélzó Törvények hozásával, — igy tehát az állítás fentálló Törvényeink szerént meg nem áll, a- Törvényhozás pedig, melly e’ részben gondos előrelátással munkálodott ezen szemrehányást nem érdemli. — A’ mit pedig a’ szállott Követ a’ védelem rendszerül felhozott: arra azt felelte, hogy ugyan ó is éppen azon elvből megy ki, hogy a’ mi systemánk defensivum; de éppen azért, mivel ezen defensivum systema l?(54-ik esztendőtől fogva mindég feuállőtt, és mégis mind a’ mellett az adó ugyan azon mennyiségben megajánltatott, és annak megajánlása szükségesnek ösmértetett, most ezen defensivum systema örve alatt az adót kevesíteni nem lehel annyival inkább, minthogy az most is nem másra, mint a’ köz bátorság fentartására fordjttatik. Eperjes városa *2-ik Követe úgy nyilatkozott: Hogy ámbár jelenleg Küldői az esztendőnként fizetendő adóbeli mennyiségen felül, hátralévő sommákkal is terhelve vannak, ámbár mind a’ kereskedés,; mind a kereset módja elnyomott állapotban van * és ámbár több mostoha környűlállásoktól nyumattatnának; mégis mivel mind a' királyi bőkezűség adatiban, mind az Orosz Császárral tett tractatusban, mind a’ Királyi ^ álaszban Ígért engedményekben, és kedvezésekben, mind végre a’ portáknak 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége Nádor Ispány Ur által eszközlendo kiegyenlítésében tökélletes bizodalmát találnak; ellenben az Ország mind belső, mind külső bátorságát, melly az Európa^ Statusai rendszerében nem egyedül a’ Felséges Uralkodónktól függ, erős támasz nélkül tsak egy pillanatig sem kívánják hagyni, az 17(j4-ikben megajánlott adót tovább is ajánlják, várják, azonban a’ Karok, és Rendek nagy lelküségöktol, és igazságuktól, hogy a’ Testörzósereg tartására ajánlott, és az adóhoz tsatolt 100,000 forint sommát a’ Mátyás Király 6-ik Törvénykönyv 64-ik Czikkelje értelme szerént, más fundusra fogják utasítui. Többnyire kijelentette, hogy mivel a’ Törvény lelkén túl terjesztett záradékok a’ Király, és Ország lakosi közt annyira szükséges bizodalomnak [ellentállanak, azoktól Küldői nevében, a Törvényekben, és diplomaticai biztosításokban bizakodván, eláll. — Újvidék városa Követe Küldői által arra felhatalmazva lévén, hogy a jelen környúlményekhez képest1 a’ mostan divatozó adót megajánlja, s ha Eldódeink már 17 64—ik esztendőben a’ mostani adó mennyiségét szükségesnek találták, nem látja az