1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
adózó népnek kötelességévé tenni kívánta oily feltétellel, hogy az abbeli költségeket, a’ Királyi pénztár folyó piarczi áron visszatéríteni köteleztessen. — Egyébiránt mind azokhoz, a’ miket a’ nemesek adózástól való menten tartására nézve annak idején a' tanácskozás folytában a’ szálló Követ előadott, most is ragaszkodván azon esetre, ha e’ tárgyban czélt nem érne, és ha a’ jobbágy telken lakozó nemeséget az adózásbeli terhek alól felmenteni már nem lehetne, elkerülhetetlenül szükséges: hogy ez alkalommal a’ táplálásbeli kérdés tökéletesen eldöntessék, és tisztára hozattnssék, és inkább kívánják Küldői az egész T. articulust más időre hallasztani, mint abban megegyezni, hogy a’ jobbágy telken lakozó nemesség terhei eránt egy tökélletlen Törvény hozattasson, vagy az eddigi katonaság táplálás módja melleslegesen törvénvesítessen. — Thíirócz Vármegyének 1-ső Követe előrebocsájtván: hogy ő sem akarja más Követnek előadását vagy utasítását megbírálni, de azért még is kéntelen a’ Veszprém Vármegyei Követ előadását pártolni; maga is a’ puszta telkek megszállásában a’ Küldőket az ezen intézkedésből reájok eső terheltetés tekintetéből előbb kihalgattatni szükségesnek tartotta, minthogy a’ tárgyban utasítást előbb nem adhadtak és az 1825-ki Országgyűlésen is azon elv állapítatott meg, hogy az országos öszveirás csak azon puszta telkekre terjesztessék ki, mellyek az ürbér behozatala óta származtak, melly Országgyűlési végzést mint lehessen tanácskozás alá venni, a’ nélkül, hogy a’ Küldök arról eleve értesítessének, a’ Szólló meg nem foghatja; mind e’ mellett is nem szándéka azen országos végzésben most változást tenni, mivel azt eszközölhetőnek lenni már nem látja, hanem csak kötelességének ösmérte ezen figyelmeztetést előterjeszteni, hogy jövendőre nézve hasonló collisiók elkerültethessenek. — Az Elölülő figyelmezteti a’ KKkat és RRket, hogy ezen T. Törvény Czik eránti végzés az Országgyűlési rendes tanácskozás útján a’ többség által hozatott, következéskép, hogy az ellen itt kifogást tenni nem lehet. — Szathmár Vármegyének 2-dik Követe nevében kötelességének ösmeri ezen a’ sarkalatos Törvények megsértését magában foglaló Törvény Czik hozatalának ellentmondani. — Mire Az Elölülő azt feleié: lehet ugyan Szathmár Vármegye Követe azon vélekedésben, hogy ezen Törvényhozatala által a’ sarkalatos Törvények megsértettek, de hogy a’KK. és RR. többsége ezen vélekedést nem osztja, arról a' tanácskozások folytában már eléggé meggyőződhetett; felszóllítá egyszersmind a' KK. és RRket, hogy a’ végzés feszegetésével hagynának fel. — Heves Vármegyének 1-ső Követe azt véli: hogy ezen Törvény Czikkely ujabbi tanácskozásnak tárgya csak akkor nem lehetne, ha azt minden pontjára nézve a Fő Rendek elfogadták volna, miután azonban azok által ezen Törvény több pontjai iránt észrevételek tétettek, ’s így a’ tanácskozás még foly, ezen tárgyat bevégzett munkának nem tekintheti; de veszedelmesnek is tartja azon elv kimondását, hogy t. i. itt visszalépésnek helye nem lehet, mert ugyan is e’ szerint ha p. o. az Ország Rendei valamelly subsidiumot bizonyos feltételek alatt ajánlanának, a’ felajánlás az ez iránt készült Törvény Czik l-ső§-ban foglaltatnék ’s a' másik Tábla ezen szakaszt ugyan elfogadná, de a’ feltételeket tárgyazó utóbbi szakaszt félrevetné, vallyon nem állana hatalmában ezen Táblának az egész subsidiuuitól elállani?
