1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
ü LieS. 10". Február. 383 itfy tehát a törvényeknek e’ részben -hiánnyá nem forogván fenn éppen semmi szükség nem lenné, hogy azok akár minő szokással pótoltassanak ki.__A’ Szól ló minden e beli szokást törvénytelennek is nem másnak, mint visszaélésnek tekintheti. Egyéberánt a szabad Királyi városoknak elnyomattatásokat, nem egyedül mostani, liánéin régibb időknek már tulajdonítván, a’ Kendeket az 1550: 78-dik Törvény Czikkelyre ligyelmetessé kívánt tenni, mellynek szavai ezek: „Praeterea cum civitates Liberae et etiam montanae Majestatis Regiae contra ea tum privilegia et libertatis vetustas multis in locis indebite inpediantur, atlestentur, vel vexentur statutum est, ut eatum privilegia et libertates ubique per omnes omnium Statuum et Ordinum homines inviolate observentur, sub gravi indignationis Majestatis Regiae poena“ itt vagyon ismét azon idő pont most, hogy egy hasonló Törvényt a' városok alkottatni kérjék, melly szerént további üldözésektől mentté tétessenek. A’ Szólló beszédjét az 1827: 9-dik Törvény Czikkely melly a’sarkalatos törvényeknek maga épségükben való fenntartásáról szóll, szavaival zárja be: „Felicitas Regni et Regis exacta legum observantia et incolumitate nititur, atque si juribus seu Regni Statuum, seu Regis quidpiam decerpatur legum, et legalis Regni systematis compages seculorum usu corroborata, subruenda est.“ Az Elölülő sajnállotta, hogy Kassa városának^lőadását tisztán ki nem vehette, azonban sikeretleneknek jelenté minden igyekezeteit a’ városi Követeknek, mert jelenleg a’ publico politicum kérdéseknek feszegetésébe ereszkedni soha sem fognak, a’ köz határozatoknak szentségét feszegetni pedig, a’ józan rend és helynek méltósága ellen való. Eperjes városa 2-dik Követe. A1 ki a’ szóllót Eperjes városa Követének itt el nem ösmeri, ugyan azt ő sem tartozik Országgyűlési Követnek elösmerni, különben pedig éppen Ungli Vármegye Követe műrészletté még az Elnök rolu„tát is megtagadni, a' Szólló belső lelki meggyőződésére, tehát ez alkotvány szerint van e’? a’ koronázás utánni 1608-ik évi 1-sö Törvény Czikkelyből kérdi a’ Szólló, ragaszkodik pedig a’ Szólló az 1827-iki alapos 3-dik Czikkelyhez az országos és kerületi ülések állítólagos gyakorlatának* ellenére pedig sokkal alaposbaifés nagyobb hatással hozza fel az Ország alapos jussaira alkalmazva, az országos elöleges sérelmek, és kívánatok 7-dik pontjára nézve a’ só eránt fenforgó kamarai biróhatóságok kérdésében ma felolvastatott következendőket: „A* Rendek azt jegyzik meg, hogy azon felül, hogy mind az, a’ mi a’ törvényes kiváltságok és Törvénykezési rendszer körébe, és a’ Törvényhozó test jussaiba vág, a’ puszta visszaélés nevezetét és természetét bármelly hosszú idő alatt is el nem veszítheti“ egyéberánt mindezeket a’ napló könyvbe tétetni kívánja. Az Elölülő megjegyzé Eperjes városának előadására, hogy az ő votuma soha kétségbe nem hozatott, külömben pedig kijelenti, hogy illyes, ’s hasonló előadások valamint nem e helyre valók, úgy nevetséget inkább mint részvételt okoznak. i > Lőtse városa Követe. Hogy a’ városi Követek előadásaiknak nem az a tekintet adatik meg, a’ melly őket Törvény szerént illetné, és hogy ezen ero-J ' * — - yilatkoztatni szükséges, kétségtelenül uraz azoszak ellen, ellenmondásaikat nyi ár más alkalommal is előadott, ismételv e kát tehát, a’mellyeket ezen tárgyban mar , nem kívánván egyedül Veszprém Vármegye Köveiének azon eluadasara - minthogy a’városi Követeknek 1826/7-dik Országgyűlésé elolt addig szabad sem
