1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
423. (jLiliis. 10. Februar. semmivel sem terjesztettek, hanem a’s7.ílc' .... Tisztviselők száma, 's fizetősek mennyisé-e szín ^ feJa,,ítasáva* 'sak a’ koriad nézetek ellen a’S<a,uS <»—« * «•<* Illn,s * H-cai rendében, hogy lioTnel elbt/“/“l ^ réníl van szó, ottan a’ Publicum előtt kedves ' í , * perlekeíIéí rendszeszokott juris publici kérdésekről elmélkedünk ’« ;||, apso ast M,a&uk u,ánn vonni zolni igyekezünk. Mi tovább illeti a’ tized eránti T “ ^ CjlcU hibát ^*ntáegyenes utasítása következésében, máskor kijelentett?3 ln?"!1'0! Követ megváltásában tökéletesen me-e-veznot n„. • i ’ küldői a’ tizednek javallat az előbbi alakjában megmaradt volna de'nf r k,í°»asa’ ,la a Törvény tatott be, hogy a’ közép mennyiség^^! “*d°? a—-dosítás tsúsz" megyei Tisztviselők által ezközöltessék, ezen a’ vár& ' Varosokban Várúj és tetemes sérelmet, és tsorbát ejtő helytelenrendelk^T0TM1.'8 bÍróhatóSl%on’ vei ellenzeni kötelességének tartja. És mivel támogatják adVkTiM^ a szabad Királyi városok terhére alkotni »VvpL ° , ’ ^'•ben Törvényt ebén Vármegyei Kére, két „kor Jft 7ZfEF? nézve a’ városok órányiban alperes lészen, már pediglen rénd.Lk ,n i " bszve nem fér bogy egy város Törvényszéke elő« megjelenjen. _ Enntt az első sem a második részé nem áll. Me- lehet hnTM Q’ /■ . , * «ni az alperes és felperes felől más fogalmai va.mak, de a* Szóiig L^'lll.Ii'kf egesz v. ag elő« az szőke« alperesnek nevezetni, kin valami más ál,a' kő eWö ,k, ha .ehat a pap, rend a «sedet az egyes polgároktól követelni kernelen természetes renden a Törvénykezőnek, ő lesz a’felperes, és a'.izedet J do polgár az a peres, mely ellen hogy a’ városi helybeli Törvényhatóság elő« flt kedm kell olly egyszer,, es vdagos következmény, hogy erről tovább szól a"d ft. lesleges volna - az sem all hogy a' papi személyek tekintete valami, szenvedne, ha a varos, Törvényhatóság elő« min. alperes állana, mert az szinte törvényes 1 kÖf..b,rTag1,l?'enV.a ^megyeinél »*“'“"*•«' «“<»'ább való, és akárki, ma^a a Király, Felség ugye,ben, mennyire azokat a' Törvény oda „tasítja tellyés mél tosággál ítélhet. Azt mondta másodszor Trenchén Vármegye Követe, ho-y a’ vám si tiszviselők ezekben részre hajlók lehetnének, mivel az egyes polgárokkal szoros öszveköttetesben allanak, ezen okoskodás sokat akar bizonyítani, tehát sewn,it sem bizonyít, mert ha állana az alapja, úgy az egész városi Törvényhatósá-ot azon nal elkellene törülni, mint hogy egyéb tárgyakra nézve is, a' város Tisztviselői az" egyes polgárokkal barátságos viszonokban lehetnek, 's lenni szoktak is, akkor pe dig «zükséges lenne, a’polgárok minden dolgainak elintézését Vármegyei Tisztvise" lökre bízni, de ollyanokra ám, kikre a' részrehajlóság, vagy megvesztegetheted legkissebb árnyéka sem férhetne! külömbén ha azok is az emberi gyarlóságtól Hintsenek mentek, úgy a felhozott okoskodás szerént a’ birálkodást, séma’ városokban sem magukban a’ Vármegyékben reájok bízni nem lehet. l)e szabad legyen kérdeni mi módon tudnának az illyen idegen Vármegyei Tisztviselők aJ tized közép mennyiségnek kiszámításában a szabad Királyi városokban gyakorlatikig ejjárdi, ha tsak magok arra a’ városi Tisztviselők közben járását ki kérni, és azok által magokat vezettetni, tehát a’ dolog egyedül a’ költség szaporítását kivévén, ott helyeztetve volna, hol természetesen lennie kell, tudni iilik a’ városi Törvényhatóság kezeiben; A’ vagy az olly Vármegyei Tiszviselő, Királyi Biztos, fényes alakjában jelenne 95 *
