1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
422. országos ülés
358 m-dik ÜLÉS. 9-dik Félj. erányosan hozzák, fel a’ Fő Rendek mert ha ezen Törvények a bányák elfoglalására nyilván ki nem terjesztik is az Al-Ispán bíráskodását, de szinte ki sem veszik, nyilvánosan alólla, már pedig örökre igaz marad az, hogy „lex generalis quoscunque generaliter obligat“ — ezt is mondják a’ Fő Rendek, ’s mond. ják mások is, a’ kerületi Ülésben, hogy már híjában! Gróf Keglevich Miklósnak, akár hogyhogy, akármint tsak meg kellett volna jelenni, a’ Szoinolynóki bányászi ítelősze'k előtt, mert ha a’ magános feleknek hatalmában állana a’ meg nemjelenes, minden jó rend, es függés zavarban jőve felfordulna ügy, de ez ha igaz is, tsak a’ törvényes Itélöszékekre igaz; ’s ezeken tül igaz legfellyebb is tsak akkor lehetne, ha valamelly eset Törvénynek, és törvényes Bírónak hijjával volna, itt pedig azon eset fen nem forog, Gróf Keglevich Miklós pedig mind untaran ügy nyilatkozott, hogy törvényes rendszerinti Bírája előtt megjelenni, és védelmét előadni kész, következéskép a’ki valamit törvényes Biró előtt elérhet azért, törvénytelen Bíróhoz ne folyamodjon; különben pedig végső Végét szakítja, minden lehető ellenvetésnek az; hogy miután a’Szomolnóki Bányász Ítélőszék compassualis levelének elfogadásáról, Borsod Vármegye még legfelsőbb helyen is felóldoztatott, miután továbbá a’ bányász dolgokban olly igen járatos Zolyom Vármegyei Követ is, a’ mült Országgyűlésben megösmérte azt, hogy nints olly bányász Törvény, melly a’ bányász ítélőszékek sentential végrehajtására a’ Vármegyéket hatalomkor rendelésre kötelezné, azé’ tárgjban kiadott kormány parantsolatra a’ Diaetán jóvá hagyni nem lehet, holott a’ Borsodi jelen gravament fel nem terjeszteni, vagy ezen kormányi parantsolatot jóvá hagyni, mind egyet tenne. Mind ezekhez képest méltó tűnődést okozván a’ Szóllóban, és Küldőiben az is, hogy a’Karok és Rendek Táblája, melly a’folyó Országgyűlésén alkotott egy olly Törvényt, hogy még a’ leg főbb Itelőszék, és az Magyar Királyi Helytartó Tanáts is ítéleteiket, bennek nyilván kifejezendő okokkal támogassák, a’ mint az ide felhozott kerületi ízenet mutalja, a’Borsod Vármegyei jelen gravamen már egyszer Országgyűlésben is meghatározott felterjesztésétől ügy áll el; hogy elállásának semmi okát sem adja a’ Szólló, a* Rendek Tábláját egész tisztelettel arra kéri, hogy a’ többször említett gravament orvoslás végett felterjeszteni méltóztassanak. Eperjes városának Követe azt nyilatkoZtatá, ha hogy a’ kérdéses sérelem tárgya egy ollyatén ügy, melly a’ Királyi Fiscus és Gróf Keglevich mint egy magános közt a vas érezre alkalmazható urburái illetőleg forog, előbbi az iránt kijelentésére hivatkozva, ugyan azt vitatja, ’s erősíti most is; ha pedig az két magános személyt illetné, akkor azon állítását, mint a’ fenálló Törvény értelmében ütközött, vissza vonja, azt vélvén, hogy ezen esetben Borsod Vármegye a’ compassust elfogadni és erőhatalmat rendelni kötéleztetik való, Borsod Vármegye Követjének előadását ’s kivánatát pártolják ugyan Gömör, Nógrádi Zala, Szabolcs, Bars, Abaűj, Sáros, Szathmár, Heves, Somogy, Bihar, Tóina, Temes, Pozsony, Üngh, Lgótsa, és Verőcze N ármegyéknek Követen De ellenben Veszprém Vármegye 2-dik Követe ahoz nem járűlását nyilvánította Bor-
