1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
386-dik ÜL FS. 26. November. % ni? ha ez állhat, akkor a’ Szollá szivéből fájlalja minden consiitutoualis nemzet állását, mert hiszen kérdi a’ Tekintetes Rendeket, miben áll »’ constitutio, ó minden bizonnyal részéről nem abban látja constitutionalis városa jussát ho<n annak exemtioji privilégiumai rendes Magistratusa külön jurisdictioja van. mert az mind csak privilegialis állás, de ő csupán csak abban tartja gyökerezni az egész constitutionalis állást, midőn egy nép osztálja a’ Törvények alkotásában tettleg activus részt vehet, ’s csupán csak ez lehet, nem is egyéb, minden nemzet ideájában a’ constitutionalis állás képzete, már tehát hogy lehet azt csak állítani is, hogy az ellenkező szokás (vagy is inkább törvényteleni visszaélésnél fogva) a’ voksok sarkalatos constitutionalis beszámítása az elenyészetig ennyire változhatott volna? holott a’ városi Rend még most is constitutionalis része, sőtt negyedik Rendje az Országnak? Kérdi hogyan lehet egy Statust voks nélkül képzelni? — illyet állítani úgy mond nem egyéb, mint satyrisalni, sőtt a’ Szollá részéről megvallja, ezt ha maga állította volna is, magának sem hinné; mert ezen állítás a Törvények rendével meg sem férhet. — De máskép is az Elölülő Úrnak fentebbi állítását nem szeretné minden constitutionalis országos Rendre alkalmaztatni, mert ha a’ Constitutiónak az illyetén visszaélés derogálhat, ugyan nem történhetne e p. o. ha vagy 5:0- vagy 30 esztendőkig a’ Kormány nem tartván Ország Gyűlést, ezen logica szerint országunkra nézve is az, hogy nem tartádván egy ideig Ország Gyűlése az ellenkező szokás által az ország constitutionalis jussa már elavult megsemmisítetett! Isten ments meg! hiszen illy idea után minden constitutionalis állás ingadozhatna! — Azért a’ Szállá megegyez minden kifejézesekben az eddig előtte szállott városi Követeknek. De azt is bátran állítja, hogy városának az élő Törvények szerint most is voksa van, és lessz is örökkén inig az 1608 i-sá Törvény létezni fog — nem is kell ő néki az Ország Gyűlési coordinatio voksára nézve, mert néki van voksa és annak lenni is kell, mert nemigen könnyű kimondani azt, hogy ámbár a’ Törvény még most is áll a’ Corpus Jurisba, melly a’ városoknak voksokat ád, és bár nem tétetett e’ részben ellenkező törvényes rendelkezés, de a’ városoknak még sints voksok, ezt állítani igen nevetséges nagy anomalia. Már pedig akár mit mondanak a’ Tekintetes Rendek, de csak olvassák meg az 1608-dik 1-sőt és által fogják látni, hogy Bártfa városának voksa van, de sőtt még éppen a’ qualitas votira nézve is olly voksa van, mint akár mellyik Vármegyének. — 3Iár hiszen ismétli! akár mit beszélnek, de az úgy van, és azon rendelet quoad voti etiam qualitatem áll, mindenkor az abban nevezett királyi városokra nézve, sőtt éppen azzal bizonyítja voksát a’ nevezett Törvény, mert ugyan az a’ Törvény a’ többi királyi városok voksairál azt mondja, hogy a’ többi városok voksai, qualitássa imputatioja és meghatárázása a’ jövendő coordinatioja (melly ez ideig sem történt) vala relegalva^ és igy exceptio firmavit regulam, noha még is későbben az Országos Rendek Temes Vármegyét Kárólv városával együtt minden voksbeli különböztetés nélkül inarticulálták, és így minden inarticulált többi városokra nézve is terjesztették a’ Törvény dispositioját, ezeknél fogva bizakodva a’ Tekintetes Karok és Rendek haza szerető constitutionalis jussok fórrá védjöi igaz szivőkben a’ Szállá nem a coordinatiát kéri, hanem csupán csak azt kívánja, mire Isten, ember, Törvény, és minden, mi szent az életben just ád reá, hogy t. i. az 1608-dik 1-ső Törvény Jegyző-Könyv. Xllí-dik Darab. 8
