1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
2 385-dik ÜLÉS. 25. Novem7)er. meghagyása szerint, hogy az 1. 2. 3. 4. 5. 6. és 7-dik pontjaira való nézve ezen T. Törvény Czikkelynek foglalatja eránt, mellvek már úgy is az ország nagy részében divatozó szokáson, és törvényes igazságokon épülnek, Küldőinek észrevételei nincsenek — sőt abban megnyugszanak , s azokat el is fogadják; ellenben a’ 8-dik ponttól kezdve, egész végig, mellyek által némüképen a’ földes Úri tulajdonnak elvételét a’ nemesi sarkalatos ’s Országgyűlési tanácskozás alá sem vehető világos Törvényeknek tetemes megsértését, és ezzel egész ősi alkotmányunk meg_ reszkettetését nem kis aggodalomnak, sőt érző fájdalomnak tapasztalják Megyéjének Rendei, a’ mint is ámbár egyesült kívánságuk az, hogy az urbarialis fundusok tökélletesen fenntartassanak, ’s azoktól semmi legkissebb el ne vonattathasson, ezen 8-tól kezdve végig való pontoknak foglatatjait hazánk Törvényeivel meg >gyeztethetőknek nem állíthatják, ’s ennél fogva jóvá sem hagyhatják. — 3Iert ugyan is a’ midőn ezen Törvény javallati 8. 9. 10. 11. 12 . és 13-dik pontoknak foglalatja szerint akár oka légyen a’ földes Űr annak, akár nem, hogy t. i. telke üressen maradt, ’s áll, — az üressen maradt telkektől járó köz adót megfizetni, ’s az azzal járó köz terhekért eleget tenni büntetés alatt köteleztetik, nyilván valónak látják Küldői, hogy ezen Törvény javallat az 1723: 6-dik és 1741: 8-dik világos Törvényekkel egészen ellenkezik, ’s ezzel azon sérthetetlen sarkalatos Törvények nyilván, ’s tetemessen megrontatnak, melly ugyan sokkal világossabb, hogy sem magyarázni kellene — de különben még nagyobb sérelmetlátnak a’ pusztákbeli elhagyott telkek iránt akkoron, a’ midőn ezeknek öazveirásukra az 1723-dik észt. tökélletességre soha sem ment öszveirás vétetik sinor mértékül, és így a’ földes Úrtól nemesi ’s azon időktől több mint 100 esztendőket meghaladó birtokkal erősített vagyona erőszakosan elvétetni ’s contributionalis fundussá változtatni rendeltetik, holott ugyan azon 1723-dik esztendőben egybegyült Ország Rendei azon esztendei, ’s fent érintett 6-dik Czikkelyben, nehogy ezen összeírás által idővel is a' késő maradék sérelmet tapasztalni kéntelenítessen — óvást tettek, ’s nyilván meghatározták, hogy a’földes Urak, ’s más bár melly országos nemesek soha semminemű adó alá ne vétessenek, ’s ne vonattathassanak, egyedül az Ország védelmére köteleztetvén katonáskodni. — Ide járulván továbbá még az is, hogy ezen Törvény pontjai szerint a’ földes Urnák e’ részben ugyan azon esetre, ha a’ Kiküldőítség végzésén meg nem nyugodna, kihalgattatása, a’ Törvény rendes útján megengedtetik ugyan; hogy ha azonban a’Kiküldöttség végzése helyben hagvattatik , —• az nem csak azonnal végbe hajtatni, sőt az idő közbe vett haszonvételektől járó adózások a’ földes Uron minden formás per nélkül — még pedig a' felebbviteluek világos megtagadásával — megvétetni rendeltetnek; mind ezeket hasonlóan sem az igazsággal, sem a’ nemesi sarkalatos szabadságokkal, — egy szóval magokkal a’ constitutionalis Törvényekkel Küldői megegyeztetni nem tudván, ezen Törvény javallat azon pontjaiban nem csak hogv meg nem egyeznek, sőt kötelességül tették a’ Szállónak, hogy ezek ellen, valahányszor azok bár melly Ülésben előfordulnak, Küldőinek nevekben, ’s képekben nyilván való, ’s egyenes ellen mondást tegyen — melly szerint tartozó kötelességénél fogva ezeket a' midőn illyképen előadja, Küldői előtt való bátorságosítása, ’s kibizonyítása tekintetéből ezen előadását a Jegyző- Könyve beiktatatni kéri, ’s egyszersmind ezen törvényes kívánságnak bóvebbi tanácskozására a’ KK. és RR. felszólítani bátorkodik. —
