1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

412. országos ülés

2Q4

412-t/i/. ÉLES 1 (j-dik Jan,

ból urbura nem jár; mikép lebet most éppen ellenkezőt mondani, és azon leg nyomosabb okot igy meg semmisíteni, már hogy illy nyilvános ellenmondást az Ország Rendei tehetnek? azt magoknak a Rendeknek ítéletére bizza. Jól jegyzé meg a Zolyom Vármegyei Követ, ’s kivilágositá a tárgyat, hogy itt sérelmet alkotni nem lehet, különben, hatsak a’ Felírásunkban előhozott okakat magunk meg semmisíteni , ’s attól elállani nem akarunk, ezen sérelem elő nem terjesztethetik, azért annak elmellözésére a’Rendeket újjolág felszólította.

Borsod Vármegye 2-ik Követe arra kérvén a’ Karokat és Rendeket, kogy bár hová üssön is ki, tisztelettel fogadandó Ítéletek ki mondása előtt, őtet is mint a’ gravament előterjesztő Megyének Követét kihalgatni méltoztassanak. Leg elsőbben is az Előlülő által felhozott azon egyedüli okra, mintha Gróf Keglevich Miklós a’ törvényes Ítélő szék előtt, minden esetre megjelenni, le' hető kifogásait ott előadni okvetetlenül tartozott volna, és így meg nem jelenésének minden következéseit szenvedni köteles lévén, itt valamelly sérelem következésének helye sints, rövideden azt jegyzi meg, hogy alább majd megmutatni fogván azt, hogy a’ Szomolnóki bányai ítélőszék nem törvényes Ítélő szék; nem áll az Elölülőnek ellenvetése meg azért is, mert ha bár valamelly itéloszék törvényes is, lehetnek, és vágynak mindazonáltal olly esetek, mellvekben még azon törvényes ítélőszék előtt is meg jelenni nem kötelesség, ’s annak meg nem jelenés miatti el marasztó ítéletei egy áltáljában fogariatlanok, igy p. o. a’ Szólló mint magyar polgár, és Ország nemese törvényes Bi raját tiszteli a Királyi Táblában, mint részerint első folyamadási, részerint fellyebbviteli Ilélöszékben, ’s jól tudja azt, hogy ha bizonyos perekben a’ Királyi Tábla eleibe idéztetvén, meg nem jelenne, meg nem jelenésének süllyát szenvednie kellenek; de kérdi, hogy havalakiőtet elválásbeli; vagy világos adoságbeli perre nézve a’Királyi Tábla mint első folyamodási Itélöszék eleibe idéztetne, tartoznék e’meg jelenni? felelet]; nem. ’S az ellene hozandó contumarialis Ítéletnek is soha semmi sikere nem lenne. így továbbá, a’ Szállónak némelly perekben, mint p. o. a’ külső formálitások hijjánya miatt félre teendő testamentumokat tárgy a zó perekben még az Egri Sz. Szék is törvényes Bírája, ’s olly nemű perekben előtte megé jelenni, tudja, hogykoteles, de ha valaki violentialis polgári olly per; e idéztetni az Egri Sz. Szék eleiben, mellynek egyedüli Birája az Alispánv, tartoznék e’ a Egri Sz. Szék előtt mégis jelenni? felelet; nem. ’S az Egri Sz, Szék contuma cialis ítéletének szinte soha semmi sikere nem lenne. Mi illeti Zolyom Várme-* gyei Követnek ellenvetéseit: ezek azon kezdődvén, hogy a’ Zolyom Vármegyei- Követ a Borsod Vármegyei előadott szerkeztetekből ki nem olvashatván a’tör ténet lefol)t rendét (speciem facti) az egész sérelmet is nem érti, erre azt feleli a Szólló, hogy Borsod Vármegye a’ dolog velejében abban t. i. hogy volte’ vagy van e a kérdés alatti esetben helye a’ repositiónak ? azért nem bocsájtkozván, hogy ezen kérdés perbeli vitatás, és Bírói elhatározás alá tortozik, szükségtelennek látta azt is, hogy gravamene szerkeztetekében a’ dolog, és a’ repositio belső érdemének akár rajzolgatásában, akár fejtegetésében avatkozzék annyival inkább, mert gravamenjének egyedüli tárgyai a’ törvénykezési hí-