1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
292 \ 412-dik t.TjKS. 16. Januarius. talja; — ugyan is ha azt tekinti, hogy nemes Bőd János egyedül puszta gyanúból, ’s minden nyomos ok nélkül, de nem is törvényes Bírája által fogadtatott el, a’ maga szállásán, a’ hol minden rosszat magától távol lenni gondolt, 10 hónapi rabsággal sanyargattatok, és jsorsának bizonytalan kimenetelén való szorongató aggodalmak között való súlyos szenvedés után, mindennél kedvesebb előbbeni szábadságaba helvheztetett vissza, a’személyes bátorság, Hazánknak akár melly sorsú, és állapotú polgárán történjen e’ szomorú eset, nyilván ingadozik. Állítása első részét a’ dolog maga igazolja, mivel minden Bírói ítélet nélkül mint nem vétkes botsájtatott el, állítása második része sokkal világesabb, mint sem azt a’ KK. és Rendek béke türedelmével visszaélve, magyarázni kellessen, — annál fogva bár soha ne történne, de ha jövendőben meg történnie kelletik, valamelly Hazánkfiának előre botsájtandó szoros vizsgálat, és nyomos oknál fogva valóbefogattatása, miután úgy hiszi, hogy az ellenkező bánás módja koronás Fejedelmünk sem jó szivével, sem az igazság szeretetével öszve nem fér, Tolna Vármegye Követének az emberiség iránt viseltető indúlatjából előterjesztett indítványát a’ maga helyén lenni, ’s pártolásra érdemesnek találja, következésképen azt a’ Haza minden osztálybéli polgáraira nézve egyaránt kiterjesztetni kívánja. — Kassa városa 1-ső Követe azon vélekedésben volt, hogy ezen sérelmet más alakban szerkezteim kellene, a’ mint most vagyon: mert maga Pest Vármegyének Követe a’ kerületi ülésben, midőn annak szerkeztetése vizsgálat alatt volt, megösmérte, hogy ezen sérelemnek alapúi szolgáló esetnek minden körülményei, és adatai ő nékie tökéletesen tudva nintsenek, és akkoron, a’mint emlékezik, Sopron, és Esztergom Vármegyék Követei előadták azon módot, melly szerént ezen sérelmet felterjeszteni lehetne, ezen módhoz ő is részéről hozzá járul. — Elmellőztetvén ezen alkalommal Tolna Vármegye Követének javallata, a’ tanátskozás alatt lévő Izenet, valamint annak tángyában készült, ’s nyomba felolvasott Felírásnak magyar, és deák szerkeztetése is megállapíttatott. — Borsodi Sérelem ugyan azon ítélőmester által Borsod Vármegyének a’ Gróf KeglevitsMiklós dolgában előterjesztett sérelme felolvastatott. — Az Előlülő a’ felolvasott sérelemre kinyilatkoztatta, hogy bármiképen vizsgálja is az ebben felhozott körülményeket, semmikép sérelemnek helyét nem látjá. — A’ tárgynak egész érdeme sarkallik Gróf Keglevits Jliklósnak a’ Bíróság előtti meg nem jelenésén; már ezen tettet egyátaljában helybenhagyni nem lehet: mert nyilvános törvényszegést foglal mogában. — Bár mennyire helytelennek iucompetensnek tartotta is magára nézve a’ Bíróságot, törvényes kötelessége vala megjelenni, ’s úgy kifogásait előadni; de ő ezt nem tselekedvén, ’s az 1723: 108-ik Törvény Czikkely által megállapított Törvény szerénti Bíróság ellen szegezvén magát , bár ha különben kifogásai helj esek lennének is, a’ maga rendes útján hozott Bírói ítéletet illy móddal megsemmisíteni nem lehet, ezt a’ fentálló törvénykezési rendszer, ’s Törvények nem engedik. — Ha hibás tettének orvoslását eszközölni kívánja, kövesse a’ törvényes rend szabásokat, p. o. orvosolhatja ezt Ítéletet feloldozó parantsolattal, ’s úgy nyomos kifogásait »’ perben előterjesztvén, ha az első Biró figyelembe nem venné, a’ felsőbb Biró is meg fogja vizsgálni. — A’ Törvénykezés eleibe tartozván tehát az egész tárgy, és Gróf Keglevitsnek törvénytelen tettén azt Ország Rendéinek sérelmet alapítani nem lehetvén, felszóllítá a’ Rendeket, hogy ettől elálláni méltóztatnának. —
