1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
4 i 2-dik C Li É S. i6. Januarius. $8<) f r I véleményre, minden további ellen okoskodásokkal felhagyott, ’s az Izenet[megállapítását kimondotta. Gosztonyi Miklós Személnöki ítélőmester nemes Bőd János elfogattaíása tárgyában Pest Vármegye által benyújtott sérelmet, és ugyan e’ tárgyban készített Izcnetet felolvasván, Az Elölülő megjegyezvén, hogy nemes Bőd János dolgának elintézése azért, haladt olly huzamos időre, mivel beteges lévén, meg nem halgatathatott* és a’ vizsgálódás ellene idejébe meg nem történhetett; felszollította a’ KK és Kendeket hogy ezen sérelem felterjesztésétől , vagy legalább az elégtétel kérésétől álljanak el, mivel illy alakban , a’ mint szerkeztve vagyon, ezen sérelem felterjesztésének sikerét remélleni nem lehet. — Eperjes városa 2-dik Követe e’ tárgyban semmi sérelmet nem látott: mert miután az 1715: 7-ik Czikkelynek 1-ső §-ra fájdalom! a’ szent István 2-dikKöny vének 51-ik fejezetére, nem pedig a’Törvény elvei szerént az Ország lakosainak bátorságára alkotott I-sőRész 14-ik czimjének 1-ső és 2-dik §-ra; e’ részben ide járulván a Kálmán Királyi 2-ik Könyvének 6-ik fejezete is, a’ régibb Törvények szolgálnak zsinór mértékül, az elfogatás magára a’ támodás czélba vételére, vagy gyanújára is törvényesen kiterjesztetik, annál inkább, mivel az 1805 észt. 5-ik Czikkely 6-ik §-sza ezen Királyi just nyilván fenttartja; -4- a’ büntető Törvények javításáig tehát az 1715-ik észt. 7-ik Czikkelynek következéseit viselni kelletik; de a’bevádoltnak is, ha magát sértetnek érzi és kárpótlást követel, fenvan a’ Királyi Székhez folyamodása; és igy a’sérelemnek még inkább nints helye; a’ Bőd János elfogatása pedig Pest városát mint törvényes hatóságot maga Törvényhatóságának keblében törvényesen illette, a’ Törvény más értelemben való vételének pedig a’ Szólló ünnepélyesen ellentmond. Az Elölülő tökélletesen egyetértett a’ szóllott Követtel, ’s azt tartotta, hogy ott semmi sérelemnek helye nints; azért újabban is felszollította a’ Rendeket hogy ezen sérelem felterjesztésétől álljanak eh Pest Vármegye 1-ső Követe: 3Iegyéje által feladott ezen sérelem általános megegyezéssel fogadtatván el a’ KK. és Rendek által, szükségtelennek, ’s idő vesztésnek tártotta annak pártolására felszóllalni. — Azonban Eperjes városa Követe előadása étet feleletre készteti. Ugyan is ha megengedi , ’s nem tagadja is azt; hogy a’ Felség sértés esetében akár ki perben idézés etótt elfogadtathatik, azt azonban el nem ösmérheti, hogy valakit e’részbeni puszta, és minden próba nélküli gyanúból el lehessen fogatni és a’ nélkül, hogy a’ Biró felette Ítéletet mondana, a’ nélkül, hogy tsak perben is fogattatnék, 10 hónapig tömlöczöztetni. Ez pedig történt e’jelenvaló esetben, és ezen környülállás teszi a’sérelem fő alapját. — Ezt itten a’ dolog érdemére nézve kijelentvén. A’ mi a’ szóllott Követ által felhozott városi hatóságnak a’ nemesek személyére is ruháztatni kívánt «kiterjesztését illeti: a’ Szólló a’ városoknak igazi jussaikat soha sem fogja kétségbe hozni; a’ városokban lakó nemesekre, ’s azok személyök felett gyakorlandó bíróságra nézve azonban az 1647: 78-ik Törvény Czikkely világos értelméhez ragaszkodik. — Jegyző-Könyv. XIII-(lik Darab. 73
