1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
402. országos ülés
258 402-f//A ÜLÉS. 28-i//Ä Dec. Az Elölülő a’ két Tábla közti megegyezéssel nem találta egyezőnek, mert bátor a’ Rendeknek elő üzenetekbe az lett volna a’ kívánságok, bogy minden hiteles irományok egyedül csak Magyar nyelven készítessenek, erre azonban a* Fő Rendek reá nem állván, már az e’ részben költ 3-dik üzenet b.) pontjába megegyeztek a’ Rendek a Fő Rendeknek azon kívánságokba, hogy a’ kiadandó oklevelek eredeti nyelven, mellyen tudniillik szerkezteitek, lemásolva mindazonáltal honi nyelven szerkezendő bevezetés és befejezés mellett adassanak ki, azon fogva ezen Törvény Javallat 2-dik szakaszát ezen határozathoz kívánná alkalmaztatni. Mibe a’ Rendek általjánosan meg is egyeztek, ’s a’ szerkeztetés (tehát e’ kép alkalmaztatott: „2-dik §. Az Ország minden Kormány az ítélő székeinek,, úgy szinte a’ Magyar Királyi Udvari Kamara minden ágainak hivatalos foglalatosságai egyedül Magyar nyelven follyanak; minden honi hiteles helyeknél kiadandó oklevelek eredeti nyelvekben,mellyben tudniillik szerkezteitek lemásolva ugyan,mindazon által honi nyelven szerkezendő bevezetés, és bevégezés mellett adatassanak ki az eddig deák nyelven ‘s a’ t.“ A’ Törvény Javallat 3. és 4-dik §-usai eránt nem lévén semmi észrevétel* Az 5-dik §-ra Horvát Ország 1 ső Követe: Nyilván ki jelenti, hogy a’javallott tíz esztendő inkább a’ Rendek tzélzatát hátráltatni, mint elősegélleni fogja., mert igen különös, és a’ természettel homlok ütközésbe áll, azt erőszakos eszközök/ kel behozni akarni, a mit ajánlani kellene. Továbbá melly jussal melly indító okból hozhattak a’ Rendek e’ jelen szabad szellemű században javallatba illy szigorú Törvényt, ’s midőn tulajdon szabadságaikat megtartani, sött terjeszteni óhajtják, hogy mondhattak ki akkor egy szabad nemzetre ’s hontársukra a’ rabszolgaságot, a’ mellyet ha az a’ szabadságra, ’s a’ társaságra érdemes elfogadni soha sem fog. Sükeresbnek ítélné tehát a’ szólló Követ a’ Magyar Országhoz tsatolt részekre nézve megmaradni azon új Törvények mellett a’ mellyeknek megtartása által, a’ magyar nyelv közönségessé lett, ’s melly szerint minden, ki fellyebb menni vágy, azt megtanúlni köteleztetik. Ha ezen Törvények megtartva, ha a’ tudományok magyar hangokkal gazdagítva lesznek, ’s a’ MagyarOrszághoz csatolt részeket nem önkénnyel, de honfi szeretettel igyekezendenek meggyőzni, akkor a’ Karok kívánsága szerentsés kimenetellel fog majdan koronáztatni. Jelenleg azonban a’ Szólló ezen kerületi határazot ellen Küldői nevükbe ünnepélyes kifogását teszi. Az azonba valamint a’ 6-dik §-us, és a’ befejezés is, minden észrevétel nélkül elfogadtattak. Hasonlóan A’ Só felemelt áráról. A szabadságos katonák feletti törvényhatóságokról. Negyesi B. Szepesy Ignátz Pétsi Püspök által Pétsett alapított Acadeimaról készült Törvény Javallatok minden ellenvetés nélkül meghagyattak.
