1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
401. országos ülés
234 401. JŐ LES 23. December elővenni, mellyek az említett czélra biztossabban vezetnek, midőn tehát egy állandó híd alapítása által, Buda Pest várossai között eddig fenálló hajó híd megszűnik, Iegigazságossabb, hogy azon haszon is, melly ennek fentartására vala szánva megszünjen, ezeknél fogva az illendő kárpótláson kívül, bár melly nyeresség megtérítésével — az Ország nem tartozhatván, pártolta a’ Veszprémi indítványt: Vas Vármegye 1-ső Követe: Küldői Pest és Buda várossátúl azt várták volna, hogy minekutánna a’ nemesség törvényes kiváltságainak felfüggesztésével két város között felállitatni óhajtott álló hidra nézve a’ vám fizetést el vállaló, ezen két szabad Király i városok is az ő hasznokra, és díszekre leginkább szolgáló építmény felállítása tekintetéből, a’ mostani hajó hidjoknak tulajdonosságát, a’ köz jónak minden pótlás kívánása nélkül feláldozni fogják; miután azonban a’ pótlást a’ két városok tsak ugyan szorgalmazzák, a’ kárpótlás megrendelésében a’ Szolló és megegyez, úgy mindazonáltal, hogy valamint a’ vám tsak olly tulajdonnak tekintethetik, mellynek jövedelmét hazánk törvényei mindenkor szabályozták, és nyilván elhatározták, úgy a’ kárpótlás is kérdésben forgó mostani Pesti hajó hidra nézve távól sem azon Törvényeink szellemében, mellyek a’ tulajdonosnak tökélletessen szabad rendelkezésétől függő egyéb tulajdonában a’ közért szenvedett kára tellyes, és valóságos megtérittése felől szóllanak, hanem egyedül tsak a'vámok eránt fen lévő hazai Törvényeink értelmében határoztasson meg, és ez a’ mostanság tanátskozás alatt lévő Tövényr javallatban nyilván ki is fejeztessen. Báts Vármegyének 2-ik Követe: szintén bizonytalannak tartván az e’ szakaszban lévő kárpótlás iránti kifejezést Somogv, és Veszprém Vármegyék Követjeivel eggyettéríoleg a’ naplóba iktattatni kívánja; hogy a’ Törvények értelmében való kárpótlás fejében a’ megszűnt ny ereség tőkéje tekintetbe ne vétessék. Bártfa városának 1-ső Követe így szállott: A’ vitatás alatti hatodik szakaszra nézve nékem éppen semmi észrevételem nintsen, mert én a’ kisajásitás elvét, minden nemzet öszvekeltének, és belső elrendeltetésének természetes tulajdon jussának lenni vélem, anny ira hogy azt generalis Törvénnyel nem is szükség a’ Törvény könyvbe kimondani; merta’ köz szükség, vagy közjó tekintetéből rendelendő kisajásitást, illendő kárpótlás mellett a’ nemzetek elrendeltetése már magában tellyes elhatározottsággal foglalja. Meg vagyok én tehát elégedve a1 jelen kerületi szerkeztetéssel, egyedül tsak egyészrevételt bátor vagyok a T. Karok és RR. eleibe terjeszteni t. i. minthogy a’ Királyi városok, mint halhatatlan corporatiok, az amortizátió Törvénye által a’ nemesi bírtok szerezhetőségétől tiltva vágynak, Nemes Pest városától pedig éppen e’ jelen esetben nemesi tulajdont sajásit ki az Ortzág, azért én úgy gondolom, hogy az osztó igazság tekintetéből is, az Országgyűlési testnek egyszersmind ki kellene azt is mondani, hogy Pest városának az amortizátio Törvénye értelme ellenére is a’ jelen esetben nemesi birtokot a’ kárpótlásul hídjáért kifizetett somma erejeig, az osztó igazság tekintetéből szerezni meg fog engedtetni, — mert a’pénzbeli kárpótlás egy városra nézve, soha sem lehet hasonlítható birtok örökös tulajdona vesztéséhez, kivált midőn Törvény által minden nemesi birtok szerezhetőségétől tiltva van; azért én kérem a lek.KK. es RR. méltóztassanak e1 jelen javaslatomat kegy esen elfogadni. Komárom Vármegyének 2-ik Követe: a két városnak a hidbani sajátságát tsak azon tőkében találván, mellyet a’hídnak felállítására és jó karban tartására fordított, a’ kárpótlást a’ megszűnt nyereségre kiterjesztetni igazságosnak nem
