1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
385-dik i IjES. 25. November. 15 Csanád Vármegyének 1-ső Követe Küldői nézeteiket tartván szeme előtt, azokkal öszehangzólag a’ conditio sine qua non mellett szinte ügy nyilatkozott. A’ KK. és RR. többsége azonban felkiáltással ezen} feltétel iránti indítványt nem pártolván, — az izenet minden változás nélkül helyben hagyatta tot t. — Olvastatott ezután Végli Ignácz Ország Biró ítélő Mester által a’ KK. és KR. második izenete a’ Fő Rendekhez a határbeli közös haszonvételekre nézve béhozandó arányosságot tárgyazó Törvény javallat iránt; mellynek azon részére, hol a' kérdéses Törvény javallat 10. §. érdekelteik. Az Elölülő figyelmeztette a’KKkat és Rendeket, hogy a’ dolog ’s a’ különböző viszonyok természetével ellenkezőnek látszik az, hogy az egyes határban létező köz hasznok aranyos felosztásokra rendelt kulcsok az egészen más tekintet alá eső idegen határra is alkalmaztassanak, ennél fogva egyszersmind felszollította okét a’ Fő Rendek kívánságuknak elfogadására. A’ KK. és RR. azonban köz felkiáltással az izenet mellett nyilatkozván olvastatott ugyan ezen izenetnek a’ 12—ik szakaszt tárgyazó része, mellyre nézve észrévétel nem lévén a’ 18—ik §-st illető tartalmára. Az Elölülő azt említé, hogy az abbani intézkedés az eddigi szokás ellenére, olly sommától, meliy liquídálva nincsen rendeli a’ kamat fizetést, mi oknál fogva is a’ Fő Rendek által kívánt változtatást a’ RR. elfogadhatnák. Borsod Vármegye 2-dik Követének nincs ezen izenet ellen semmi kifogása, sőtt maga is ahhoz ragaszkodik, hanem Köldökül éppen ma vett utasítása következésében azt veszi indítványba , hogy mivel a’ már megindítva jelenleg folyamatban lévő, vagy éppen végek felé járó proportionalis perek tovább miként leendő folytatásáról nincs szó a Törvényben, erről a KK. és RR. világos rendelteteket tegyenek, a’ minden bizonnyal történendő vitatások kikerülése tékintetéből is, annyival inkább, mivel egy az hogy az ítélőszékek elrendezése, a’ jelen Diaetán már megtörténni nem fog, más pedig az, hogy a’ commasatio, ’s a birtokok egy tagban való kihasítása eddig nem lévén Törvénnyel meg engedve és mind ezeket a’ felperes kereset-levelébe nem is kérhetvén; ebből majd a’ lesz: hogy „mivel actio regulát Partes, et Judicem“ a’ commassatiót és tagos osztályt y a’ most folyamatban lévő proportionalis perekben valamint kérni, ugy meg Ítélni sem lehet, hanem az eddigi idő és kölcségek feláldozásával, a’ pert vagy letenni, vagy pedig ennek bévégzésével egy más uj pert indítani kelletik. Ajánlja tehát a’ Szólló, hogy Küldőinek ezen javallata fogadtassék el.. Liptó Vármegyének Követe Madocsányi Pál pártolja a Borsodi indítványt, mert a' most alkotandó Törvénynek az a’ nyilvános czélzatja, hogy a’ határbeli közös haszonvételekre nézve az egyaranyosság mennél elébb béhozattassék, ’s «V köz birtokosságokban létező zavarok kútfeje elzárattassék, ha tehát a’ KK. és RR- az eddig folyamatban lévő, de az uj Törvénynek kihirdetéséig el nem ítélt arányosító perek mikép leendő folytatásáról, ez úttal nem rendelkeznének, akkor az illető felek magát a’ pert letenni ’s újra elkezdeni kéntelenittetvén, annak instructiojára mind ekkoráig fordított munka, ’s költségek gyümölcsétől egyátaljában megfosztanának.
