1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

390. országos ülés

148 390. ÜLÉS 1. December. cutiok amúgy sem volnának már szokásba — ezen szakasznak kerűletileg meg* állapított szerkezetébe maga is megegyezett. — Az Elölülői A’ többséget a* kerületi szerkeztetés mellett jelentette. Olvostatot folytatólag a’ Törvény Czikkely 9-ik §-phusa: mellyre Az Elölülő: Itt látná helyét a* Sopronyi indítványnak, ha tudniillik nagyobb bírtok volna exequálandó, bogy azt részenként is lehessen árverés útján általadni — *s e’ részben az volna véleménye hogy az, az elmarasztalt félnek akaratjára bízatna, kívánná te’ birtokát eldarabolni vagy sem? — Ungh Vármegye Követe: (Bernáth) aJ felolvasott szerkeztetést nem látja gyakorlatban kivehetőnek, kivált a’ Királyi városokban hol egy házat töb­ben is bírnak, ha tehát egynek a’ része eladatnék, másoknak a’ részét is, kik égyéberánt adósok sem voltak, elkellene adni, már pedig kénszeríteni senkit sem lehet hogy birtokát eladja|, ha ő nem akarja. — Azon fogva a’ részen­kénti eladásokat pártolja ugyan, de nem azon értelemben, mint azt az Elöl­ülő emlité. —■ Sopron Vármegye 2-dik Követe: Noha ezen §-phusból az tetszene ki, hogy a’ közönséges Törvénytoli kivétel, a’ ki nem vett esetekben magát a* Törvényt még inkább erősíti — előbbi kívánságát még is ismétli, nem úgy azonban mint az Elölülő jelentette, hanem kívánná hogy az a’ bíró ítéle­tére bízasson. — Az Elölülő: Nem kívánja ugyan aJ köz akaratot hátrálni, vagy pe­dig azt csak legkevessébbé is akadályoztatni — megjegyzé azonban hogy ha ez a’ biróra bizatik — az, az elmarasztalt félnek nagy megterheltetésével fog járni, mert könnyebb az adósnak birtokát egytől kiváltani, mintsen eldara­bolt birtokát száztól zálogi perrel keresni — azért o továbbá is előbbi véle­ményénél máradna, —* Sopron Vármegye 2-dik Követe: úgy vélekedett hogy ezen szavak hozzá adása ,,a’ szükség úgy hozván magával5' — az egészet kifejezné, kü­­lömben pedig ezen részenkénti ellicitatio az elmarasztalt félre, nem csak nem káros, sött igen hasznos, mert részenkínt hozzá jutván aJ pénzhez, birtokát szinte részenként vissza válthatja. — Vass Vármegye 2-dik Követe: Sopron kimerítő vélekedését — azt adván még hozzá, hogy az elmarasztalt félnek nem mindenkor kívánsága drágán eladni birtokát, hanem inkább mentül oltsóbban högy azután könnyebben vissza válthassa, kivált olly esetekben, hol a’ bírtok nem elegendő a’ tartozás kielégítésére, azon fogva nem az elmarasztalt félre kívánja ennek eszközlé­sét bízatni, hanem úgy mint Sopron mondá, hogy „a’ szükség úgy hozván magával5' a’ biróra. — Tréncsén városa Követe: ekképpen jelenté ki magát: világos utasítá­sánál fogva a* Szólló kéntelen kinyilatkoztatni, hogy Küldői ennek a’ Q-ik §-nak tartalmát, mellynél fogva a’ Sz. Kir. városokban lévő házaknak elosz­tása vagy eldarabolása tiltatik, és az árverési úton történendő eladás olly ítéleteknek végrehajtásakor, mellyekben pénzbeli sommák foglaltatnak, meg van rendelve, nem fogadják el. — A’ Szólló úgy vélekedik, hogy illy árve­rési úton történendő bírói foglalások, és az egész házaknak bár melly tse­­kély sommákba eszközlendő eládások által, nem csak egyes polgárok, vala­­melly háznak több osztályos birtokossal, a’ kik illy részvényes birtokból a

Next

/
Oldalképek
Tartalom