1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
390. országos ülés
hassa, azon időn túl pedig váljon kötelezési záloggá, mert váljon három esztendőre ki fogja pénzét kotzkáztatui? ki fogja az által vett birtokot javítani? midőn nem biztos, hogy ha ma javítani fogja holnap kiváltják tőle, és nincs is a’ mezei gazdaságnak nagyobb kárára semmi, mint a* három esztendei árenda — de ezen feliül tart attól hogy a’ nagyobb summákat senki sem is fogja letenni, és így az óhajtott czél ez által nem fog előmozdítatni, hanem még inkább hátráltatni fog, ’s e’ részben tehát az volna véleménye, hogy három esztendő alatt bár mikor váltathasson ki a’ bírói zálog; azontúl pedig szűnjön meglenni, és váljon kötelezési záloggá, továbbá még az árverési határ időkre nézve is volna észrevétele; és az ingatlan vagyonra nézve rendelt három árverési határidőt csak híjába való költségnek találja, mert ha az első árverés alkalmával a’ becsű áron a’ birtok nem fog adatni, és a’ másik árverésen már becsi! áron alul is oda adatik, akkoron az első árverésre kevesen fognak megjelenni, és a’ megjelenendök is azon remény alatt hogy a’ második árverés alkalmával oltsóbban is megkaphatják, illő árát a’ birtoknak senki sem fogja meg adni, ’s ezen fogva az ingó vagyonra rendelt egy árverési határ időt, az‘ ingatlan nemesi birtokra is kívánná kiterjesztetni, mert ezen Törvény Czikkelyben az árverésre nézve tett intézkedés azon feliül hogy a’ költséget szaporítja, az adósnak felettébb kártékony, — többiben tehát az egész előadása rövideden kimondva oda mén, hogy Ö a’ bírói zálogot három esztendő alatt bár mikor kiválthatónak lenni, ezután pedig csak törvényes esztendők elteltével, mit ha el nem érhetne, legalább azt óhajtaná, hogy az árverési határ idő az ingatlan nemesi vagyonra nézve is csak egy és ne három legyen. — A’ szerkeztetésre nézve pedig Ungh által előadott rendet pártolja. — Poson Vármngye 1-sö Követe: Midőn ezen Törvény Czikkely alkottatott, azon hiedelme volt, hogy ez által a’ hítel fog megalapitatni, ’s azért is hitte hogy az adósnak valami határ időt kelletik engedni, ’s e’ végből egyezett meg a* három árverési határ időbe, mivel azonban a’ bírói zálog csak három esztendeig tartana ’s azután bár mikor vissza váltható, részéről is azt hiszi, hogy a’ három árverési határ idő nem csak költséges, de az adósra nézve káros is, ’s ugyan azért kívánná hogy az ingatlan nemesi vagyonra nézve is csak egy határ idő rendeltessen. — Az Elölülő': Figyelmezteti a’ Rendeket hogy mivel a’ vissza válthatási határ időről a* 10-ik §-us rendelkezne, jelenleg csak a’ 4-ik §-ra szorítának előadásaikat. — Tolna Vármegye 1-ső Követe: Ezen Törvény Czikkely által a hitelt kívánná hazánkban megállapítani, azonban azon rendelést hogy a bírói zálogot három esztendeig nem, azután pedig bár mikor lehessen kiváltani czélra vezetőnek és kielgéitonek nem találja, mert azt hiszi hogy nem fog találkozni ember ki pénzét bizonytalan ’s három esztendei birtokra kotzkáztassa, kivált pedig nagyobb summákat, ’s ennél fogva ezen rendelkezéssel a’ hítel megalapításába előbb nem leszünk mind ekkoráig vagyunk e végből tehát Ö is Zalaként kívánná az intézkedést megfordítani s ha valaki bírói zálogát egy esztendő alatt ki nem váltja, azt többé 52 esztendők alatt se válthassa ki — az árverési bárom határ idó eránt Zala véleményét elfogadja. — Jegyző-Könyv. X///. Darab. 390. I LES 1. December. j4j 36
