1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
107 rendelkezésben az özn égjek, és liajadon leányok igazairól meg csak emlékezet sem teletne, ezekre is szinte úgy; mint az előbb felhívott VerbŐczy Törvényeiben látni lehet, figyelem fórdittasson, egyszersmind pedig mind azon sommás bírói elintézésekről tetl határozások , mellyek a’ Törvények kiigazítása során a» milványos örökösödések útjára igaziitattak, mint jelesül, midón a’ szerzeményeken túl terjeszkedő végrendelés az örökösödést gátolja, miután már most ezek tulajdon helyeiken tanácskozás alánéin kerülnek, e’ jelen Giikkelybe, ki egészitcsenek, ’s így minden esetre szükséges foganatosithatá ónak tekintetéből, múlbatailanúl felvétessenek. — Sáros \ ármegyenek 1-so követe: Arszóban lévő Törvény javallat üdvőséges irányát elésméri, ’s különösen tiszteli azon c/élját, melly szerint az osztályos verek között, ollykor Fonák indulatból, leg többnyire pedig a‘ Prókátori fortélyoskodáshól eredni szokott viszálkodások elliárittatnának az által, hogy a’ mi az 1-só rész 40-ik czimjéhez képest ez előtt régen divatozott, de idő jártával kötelező erejét elvesztvén csupán permissivus törvénnyé vált, ugyan az mostan, még pedig némelly meghatározott rendeletekkel megbővitve ismét életre hozatni kívántatik. — Azonban lekintvén a’ Törvény javallat akár czimjére , akár egyéb textusára is, melly csak a’testvérek vagy onoka testvérek közötti osztályról szól; továbbá visszaemlékezvén azon kerületi tanácskozásra, mellyben e’ tárgyrúli inditvány tétetett, és ollyan Törvény alkotásáról volt szó, melly a’ nyilvános örökösödés tárgyát az 1-ső rész 47-ik czimjében foglalt oldalaslagós örökségek eseteire is kiterjesztve lehetőleg elhatározza; miután ennek Törvényjavallatban semmi nyoma nincsen, kéntelen a’ Szólló megvallani: hogy ezen javallat sem a’ czim. zeti ideának meg nem felel, sem pedig azon Követek kívánságát, kik véle együtt a’nyilvános örökösödésről, valódi értelme szerint, itten per exce pta rendelkezni óhajtottak, ki nem elégíti; mert 1- ör A’tanácskozás alatti Törvényjavallat, azon feltételbe sarkallik, bogy az Osztály alá tartozó javak az illető testvér atyafiaknak valóságos, noha osztatlan birtokában vágynak. Am de tapasztalásból tudjuk mi gyakran történik: hogy az illyetén javak valamelly idegen ember kezeire kerülnek: példáid a férfi ágot kizárólag’ illető jószágban , investitíók’s javitasok színe alatt ben marad a leány ág, vagy: a’ magva szakadt atyafi végrcndelest tévén az in vest it lók ró! ezek eztme alatt valaki idegen a’ javak birtokába léphet, és ekkor csak tigjan a’ közvetetlen örökösök nem fognának ezen Törvényjavallat mellett boldogulhatni, mert az osztály tárgyát más valaki idegen bírja.— Nem felel meg czéljá. nak azon Törvény javallat továbbá, mivel a’ mint már a' Bihari Követ is cmlité, egyedül a’descendentalis örökösödésre szoritva láttatik, és végtére azéi t sem; mert csak az osztozkodást vévén alapúi, olly esetre, midőn egy atyafit illet az örökség tellyeséggel nem lenne alkalmasztható. De 2- or cgyátaljába ki nem elégíti azok szándékát, kik a’ t)Tvy'ilvanos öi őhö* xödesrolés nem egyedül a’testvérek közötti osztozkodásról kívántak itten intézkedni, ugyan is, a’ nyilvánságos örökösödést bizonyos vérségi grádusokhoz* 27 * o39-<7i/r L LÉS. 30-dik Nov.
