1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
I 3f>4. LLEfi 12. October. jegyezni: hogy a’ 1327. f. e. Julius 16-kán tartott országos Ülés napló könyvéből a’Pesti Kir. Egyetem függetlenségéről sok megváltoztatott, ’s részént kiliagyatott, a’ mi pedig a szolló akkor tartott beszéde Kiegészítéséhez szükségesképpen tartozik, ezt tehát megigazíthatni kéri, — jelesen hogy az Egyetem kinevezett Elnöke, az Ország Birájának nagy Méltóságú Gróf Czirákinak nem Dienes, hanem Antal légyen kereszt neve, tovább hogy a’ Helytartó Tanács számvevői Hivatala által 1828-dik észt. 3Iartius 22-kén az országos Választmánynak beadott tabellaris deductiojából világos az, hogy az Egyetem fuiuíussának passivus liátralévősége ezüstben 2477 for. 23 krajtzár, és váltóban 55,421 forintot 48 krajtzárt tészen, a’minek az elöadattokon kívül még az is oka, hogy az Egyetem fundusa, az oskolák fundussának is segítséget adni kéhtelen, mert az olly elhagyott állapotban van, hogy a’ mint az említett Helytartó Tanács számvevősége tudósításból ki tetszik — a’ Magyar Horvát Országi oskolák fundusának passiva hátralévőségei 4956 forint 27 kr. pengő pénzben, és váltóban 989950 forintot, 40 krajtzárt, tehát egy millió váltó forintnál többet tesznek, úgy annyira, hogy az Academiák az Universitas segedelme nélkül nem állhatnak fent. — Ha mind ezek orvosoltatni fognak, akkor bizonyára az annyira óhajtott ’s kívánatos polytechnicai Intézet fel fog állíttathatni: — ezeket tehát megjobbitatui kéri. — Ezután: Az Elölülő: egyik Királyi Személnöki ítélőmester által felolvastatta a’ fent érintett sérelmek eránti 2-dik Izenetet, mellynek folytában. Az Elölülő miután az 58-dik és 60-ik számok alatti sérelmek, mellyekbe jelenleg már a’ Fő Rendek is megegyeztek — az e’ f. e. Augustus 24-ről költ Kegy. Kir. Válasz által orvosoltattak volna, azokat e’helyen kihagyattaknak jelenté. Tovább olvastatván ezen izenet a’ 82-dik számú sérelemre, melly a’Csetneki uradalmat tárgyazván, Gömör Vármegye által adatott elő. Gömör Vármegye 1-ső Követje: Következendő módon nyilatkozott ki. A’ 82-dik szám alatt lévő Csetneki sérelemre nézve megállana a’ Mélt, Fő Rendek azon állítása, hogy a’ sérelem megszűnt, mivel Ő Felsége által az úrbéri dicasterialis útra igazíttatott, ha ezen sérelem még most is tárgyaltatás alatt lenne, vagy törvényesen eldöntetett volna, minthogy az első esetben törvényes orvoslást várni,a’ második esetben pedig azt feltalálni kellene: de a1 Áléit. Fő Rendek állítása azért nem állhat, mert e. f. esztendőnek Februarius 9-dik napján a’ 3039 szám alatt költ nagy Méltóságú Királyi Helytartó Tanács rendelete szerént e* tárgy a’ fennálló Törvényekkel nem megegyeztethetőképpen és olly egyedüli két okoknál fogva ítéltetett el, mellyben megnyugodni nem lehet. — Az 1-ső oka az Ítéletnek a’ rendeletben ezen szavakban adatik elő „Dobschina mező városának szerződési rendtartása, mint a’melly különben is már legfelsőbb Királyi helybenhagyással erősítve vagyon ezen túl is egész kiterjedésében megtartasson."* Ezen okra nézve, vallyon egy már több Országgyűléseken megesmért sérelem orvoslásának megtagadására elégséges lehet e’ hogy a1 Kir. legfelsőbb helybenhagyással már megerösítetett? a’Mélt. Personalis és a1 Tek. SS. és Rendek böltsen megbírálni méltóztassanak. — A1 2-dik oka az ítéletnek pedig e’ szerént adatik elő: JSAz uradalom tulajdon tetteivel is megerősítette, ’s lolytan divatoztatta, az egész erejében ezután is megtartandó ’s a’ Királyi Biztos előtt történt 1773-dik egyességet.“ Nem állván azon állítás hogy a’Királyi Biztos 3Iélt. Brunszvik Antal előtt valaha történt volnaaz uraság ésjobbágyság között egycsségj 1 *
