1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
ans. ülés. ia. Oct. 3/i mes jobbágyok köz terheit foglalja magában. —r Ignz ugyan, hogy ennek felvételével, a’ jelen Országgyűlésnek egynéhány héttel tovább kellene tartani, de vallvon az 8 millió adófizetők, kiknek az úrbéri Törv. Czikkelyek által igen kevés segedelmet nyújtottunk, ha csak egy úttal mostani súlyos helyheztelésökön, a' köz terhek ezéierányosabb, ’s igazságosabb elrendezésével,’s azoknak kivetésében divatozó önkénynek megszüntetésével nem könnyítőnk, nem érdemlik e’ meg azt, hogy az <5 mostaha sorsok javításáért Országgyűlési tanácskozásainkat rövid időre ki ne terjesszük? elhiszi a’ Szolid, hogy a’ jobbágyi földekkel biró nemesek adóztatása elrendelése által — addig, még ezen ügynél fogva az adó mennyisége nagyobbítatni nem fog, a’ nem nemes jobbágyokra valamivel kevesebb teher háromland, de sokkal felől múlja ezen ideiglcrii könnyebbitést, azon felszámolhatatlan veszteség, mellyet abból fognak a’ szegény jobbágyok érzeni, ha az őket nyomó köz terheknek megvizsgálása bizonytalan időre elhalasztatik; mert elhalgatván azon szomorú állapotot, mellyben az adózó nép a’ köz munkák és fuvarozások kiszolgáltatásában sok helyeken gyakorlott visszaélések végett, nem lévén egy napja felett is bizonyos, hogy azt a’ maga munkájában tölthetni fogja, sinlődik, ha csak azon igazságtalan minden napi veszteségeit tekintjük is, mellyeket akkor visel, a’ midőn keserű könnyekkel úsztatott termesztményét áraiknak harmad, ’s gyakran negyed részéért is , a’ katonaságnak által engedni tartozik bizonyossan senki sem lesz a’ Karok és Kendek közűi, ki által nem látna, hogy azon csekély haszon, mellyben a’ jobbágyi földekkel biró nemesek adóztatásából, a’ nem nemes jobbágyok részesülnének, százszoros vesztességgé válna, ha egyszersmind az ő köz terheik is vizsgálatba nem vétetvén, az őket elnyomó terhcltetések súlyainak legalább egy részétől meg ne szabadhatnának. — Jól tudja a’ Szólló a’nélkül, hogy legkisebb jósló tehetséggel bírjon, azt, hogy a’ Kormánynak igen kedves dolgot cselekednének az Ország Kendei, ha elállván az úrbéri 1-ső Czikkely 6-ik §-ba hozott határozattól, a’ nem nemes jobbágyok terhei megállapításának elmellőzésével, egyedül a’ jobbágyi telkekkel biró nemesek köz terheiről fognának törvényt alkotni, mert a’ 1S2Ö-ki Országgyűléshez érkezett Királyi Válasz is mutatja, hogy a’ Kormány a’jobbágyi telkeket használó nemesek adóztatása eránt tett előkészületeket is már igen kedvesen vette, annál kedvesebb leend tehát előtte, ha most önként megadva látni fogja azt, a’ minek megadását csak a’ nékie igen nagy hasznára lévő igazságtalan katonai tartásnak megszüntetésével remélhette. —• Igen fél a’ Szólló, hogy az Or. Ilendei a’ nemesek adóztatásáról külön rendelkező kerületi törvény javallatot helybe hagyandják,— ’s nem teszik meg egyszer’smint ugyan azon egy törvényben a’ nem nemes jobbágyok köz terheinek mikép, és milly erányban való viselése, úgy nem különben a’ katona tartásból származott veszteségek megszüntetése eránt, a’ szükséges intézvényeket, elérvén a’ Kormány azt, mit az adó biztosi munkálatból elérni leginkább óhajtott, a’ szegény adózó nép még sokáig lesz kéntelen rég óhajtott könnyítésének, ’s a’ katonai veszteségekből múlhatatlanól szükséges felroentetésének megnyerésére várakozni. — A’ Szólló tehát nem csak á' jobbágyi telkeket biró nemesekre igazságtalannak, hanem a’nem nemes jobbágyokra nézve is károsnak látván, e’ felolvasott izenettel hé nyújtott kerületi törvény javallatot, annak elvetésére szavaz, olly formán, hogy ha a’ Karok és Kendek nem 9*
