1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

377. országos ülés

368 377-dik ÜLÉS. 77-dik Ott. kihagyatni kivánja, elfogadván a’ Komárom Vármegyei Követ által indítványba hozott sanctiót. Abauj Vármegyének 2-dik Követjé szinten a’ kérdésben levő szakasz kiha­gyására szavaz, mert sokkal nagyobb nehézséggel látja öszveköt.tetve a’ gyakor­latban, hogy a’ marhák száma határoztassek meg, mintha a’legelő a’közbirto­kosok között felosztatik, mert ha egy közbirtokosnak egy vagy fel hold jut, azt eladhatja, nagyobb haszonnal, mintsem ha a’ közös legelőn a’ megállapított szám szerinti arányhoz képest marhát tartana. Borsod Vármegye'nek 2-dik Követe: nem tsak egy értelemben van az Elöl­ülővel, ’s nem tsak elfogadja az elébb itt kimondott okait, de a’ mennyiben az Előlülő kimondotta, hogy előhozott okainak alapjául, a’ tseke'ly tehetségű nemes­sek sorsa ápolgatása szolgál, ezen jó, és igazságos indulatját; Küldőinek egy nagy része nevében szives tisztelettel ezennel meg is köszöni. — Több Vármegyék Követjeit hallott itt ma beszélleni a’ Szólló, a’köz birtokosokról, de úgy veszi észre, hogy sok Követeknek képzetek sints arról, hogy a’ nagy népességű curia­lis helységekben, mennyire széljel oszlott már az osztályok miatt a'birtok, hogy tehát felvilágosíthassa őket, tsak egy példát hoz elő: nehány esztendőkkel ezelőtt, szó lévén a’Borsod Vármegyei Törvényszék előtt arról, hogy bizonyos, ’s magát birtokosnak állító nemes ember szabadsági állapotban védelmezheti e’ magát, vagy nem ? ’s birtoka mennyisége megtudása végett a’ biró kiküldetvén, ennek tu­dósításából az jött ki, hogy az említett nemes ember, és vélle osztatlan állapot­ban lévő két testvérjei; ’s igy együtt hárman egy nemesi házhelynek 1/142 részét bírják, még pedig nem ők voltak legtsekélyebb birtokúak a’ faluban, ’s ha kell, több illy példákat is hozhat fel a' Szólló; — Ugyan tehát! hogy lehet illy apró birtokosok között felosztani a’ legelőt, holott illy egynek egynek nem egy vagy fél holdnyi, de talán két □ ölnyi darab föld se jut, ’s ezen nem egy vagy (a’ mint itt mondák) fél lovat, de két libát se tarthatna ki esztendeig, és ha jutna is, a’ másik oda sem bptsájtaná, mert úgy az 0 néki jutott szinte kis földetskét legázoltatná, vagy leétetné. Nem oszlatja el továbbá a’ nehézséget az is, a’mit a’ Tolna Vár­megyei Követ mondott, hogy az illető olly apró birtoku nemes ember, rátájának eladásával segítsen magán, mert bő tapasztalásból tudja a’Szólló, hogy az ollya­­tén kis birtoku nemessek érezvén annak betsét, hogy ha bár keveset is, de örö­kös just bírnak, bár mikép nyomorogjanak is, örökjüket, sokszor azért sem adják el. — Végre, nem lehet tartani attól is, a’ mit az Ungh Vármegyei Követ mondott, hogy t. i. ha a’ kerületi javallat törvénnyé válna, minden nap a’ falu végén állva kellene megszámlálgatni azt, hogy nem tart e’ valaki a’ tsordába több marhát mint a’ mennyi illeti ? mert ha a’ proportionalis biró ítélete ki fogja mon­dani, hogy mellyik nemzetség mennyi marhát tarthat, a’nemesség hadnagya, és a’ nemes Elöljárók fel tudnak vigyázni arra, hogy senki se fog több marhát tar­tani, mint a’ mennyit szabad lesz neki tartani, azért is a’Szólló a’ kerületi szer­­keztetést, általjánosan meghagyatni kivánja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom