1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
377. országos ülés
377-z/zA ÜLÉS. TZ-d&OW. 367 tsak egy forrása van, — ’s ha ezen esetekben különös járások hagyatnának, — azok az egész legelőt elfoglalnák. Egyet ért ugyan abban az Unghi Követtel, mi szerint azt állítá: hogy nintsen olly hely, — ipellyet másnak mint legelőnek ne lehessen használni, — itt azonban nem tsak a’ törvényhozó test és annak egyes tagjai értelméről és meggyőződésérői, — hanem leginkább azon népnek meggyőződéséről van a’ szó, — mellynek birtokában van azon hely, — pedig azon sziklás halmok tetején szántóföldeket, vagy kerteket mívelni olly portékának tartja, — mii nálluk nehezen lehetne keresztül vinni, — mondhatná, ugyan valaki., hogy külföldön illyesek történnek, — nem hiszi azonban a’ Szálló, — hogy a’ magyar mostani pallérozódása mellett, illy helyeken lakjon, ’s azokat mivelje, — mert illy helyeken tsak kutat ásni, olly munka volna, mellynek végbevitelére az egész falunak ereje sem volna elégséges. — De különben is azt hiszi a’ Szóllő, hogy ha ezen szerkeztetek meg is marad, minden esetre a’ bírósághoz fog tartozni a’ dolognak elitélése, — melly Ítéletnek a’ köz birtokosok engedelmeskedni is fognak Liptó Vármegyének Követ je (Madocsányi Pál) ekképpen szóllott: a’ mi a’ Tolnai Követ a’ szorgalom rendkívülifoganatjáról, ’s varázshatásáról olly elméssen felhozott, az ugyan magában véve áll, de nem minden vidékre alkalmazható: így jelesen a’ Szólló Megyéjében a’legelők többnyire meredek ’s kőszirtes hegyekből vagy más haszonra éppen nem fordítható terekből állanak, ’s bár melly áldozatokkal is igyekezzék valaki az illyetén földet termékennyé tenni, ha máskép is boldogulhatna, a’ legelső zápor fáradságának gyümöltsét megsemmisíti, — ’s az egész vidék áltáljában véve annyira mostaha, hogy legelőül használt tereknek megjavítására távolabb Megyéből földet hordani szükséges volna, de a'8-dik §-us elején is olvashatók azon szavak „ott d hol helyezeténél fogva megtörténhetik" világos tanú bizonyságul szolgálnak, hogy olly esetek igen is elő fordulhatnak, mellyekben a legelőnek felosztása, és valóságos kihasitása a'helyezet miatt nem eszközölhető, ’s ezek a 8-dik §-us végének kihagyásával minden törvényes rendelet nélkül maradnának, a’ Szólló tehát az ostromlott szerkeztetést, annyival inkább megtartatni kérte, mivel Küldői egyenes parantsolatjából, azt szorgalmazhatni kéntelen, hogy az erdős testben lévő legelők ki nem hasittathatván, közössen ezentúl is használtassanak, ’s kiterjedésük és termékenységökre való illő hgyelmezéssel a’marhák száma, és neme a’ proportionalis perben határoztassék meg. Nyitra Vármegyének 2-dik Követje: helyesnek találván Trentsén Vármegye Követjének észrevételét, az általa javallott módosítás mellett nyilatkozott, ugyan azon oknál fogva ellenzetté Tolna Vármegye Követének kivánatát, annyival inkább: hogy a’ tsekély birtoki nemességre nézve ollyan határozat nem mast foglalna magában, hanem moralis kéntelenségct és erőszakoltatást arra hogy földjét, birtokát, eladja, elidegenítse, ’s igy az elszegényedés és allyasodas veszélyének kitétessék. , Veszprém Vármegyének 1-ső Követje a’ Barsi Követtel eggyetertoleg ezen szavakat ^aut ob impeditum accessum, aliasque diversas circumstantias
