1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

365. országos ülés

3t

305. ÜLÉS. 13. Oct.

i

lamennyi rendszeres munkák elvégzésé előtt eloszlani kellenek; — azt, hogy tfZ így ’s nem máskép történt — elegendőkép bizonyítja, ’s KIv. és Kendek e’ tárgyban, a’ Fd Kendekhez küldött, izenetök, ’s a’ Fo Kendeknek a’ kérdés eránti válaszok, mellyeknek következésében, még az O Felségéhez felterjesztett úrbéri 2-ik Felírásban is világosan kijelentették az Ország Kendei, hogy a’ jobbágyok által ezentúl szerzendd telkek köz terheiből , még ezen Országgyűlésén minden esetre rendelkezni akarnak; — kívántak ugyan akkor némelly Megyék Követei ezen szavaknak ..minden esetre“ a’ Felírásból való kihagyatását — de hiában — mert ezen szavaknak megtartását az Ország Kendei, valamint azt, a’ INapló könyvben feljegyzett kijelentések mutatják, szükségesnek tartották csak azért, hogy az Országgyűlésének váratlanul történendő eloszlatása esetében is, az adózó népnek mindennemű köz terhei vizsgálat alá vétethessenek; — nem is változtatták az Ország Kendei ebbéli határozataikat az úrbéri tárgyban legutóbb kiadott, az Országgyűlésének nem sokára történendő béfejeztetését tudtunkra adó Királyi Válasz felvétele alkalmával is, mert ezen Kir. Válaszra tett Felírásban is, egyik feltételnek tették a’ Kendek, hogy az Országgyűlése eloszlatásában csak úgy egyeznek meg, hogy minden az úrbéri törvényekkel öszveköttetésben lévő, ’s néinclly a’ haza köz java tekintetéből halasztást nem szenvedd tárgyak eránt, még e’jelen Országgyűlése alatt törvények alkottassanak, minthogy tehát az úrbéri l-sd Czikkely 6-ik szakasza rendelete által egyenes kapcsolatba tevődött az úrbéri törvényekkel az ezután szerzendd jobbágyi telkek haszonvétele után járó köz tprheknek minden kivétel nélküli megáliapitása, ’s ezeknek elhatározását, az Ország köz java is felette kívánatossá teszi, kétségen kivúl való az, hogy az ország Kendei a’ köz terhek megáliapitása eránt, az úrbéri 2-ik Felírásban kijelentett, és Felséges Tarunktól is elfogadott kivonataiktól utóbbi Felírásban legkevesebbé sem állottak el. — Isincs tehát egyéb hátra, ha a’ Karok és Kendek az úrbéri 1-so Czikkely' 6-ik §-a értelmében a’ jobbágyi földeket használó nemesek közterheirol meg ezen Országgyűlése alatt intézkedni szándékoznak, minthogy egy' úttal, és eggyütt ugyan azon egy törvényben, a’ nem nemes jobbágyok adózásairól, és köz terheiról is rendelkezzenek, nem is gyengíti a’ Szóllonak ezen állítását az Elölülőnek abbéli ellenvetése, mintha a’ nem nemes jobbágyok terheinek megáliapitása az egész adó biztosi munkálatnak öszves felvétele nélkül egyáltaljában meg nem történhetne, — mert vannak ezen munkálatnak olly részei, mint p. o. az adó könnyebb behajtását a’ pénz tároknak rendes kezelését, ’s az add szedők könyveinek ’s számításainak mikép való elkészítését, tárgy azó törvény javalatok, mellyeknek tanácskozásba vétele, noha ezeknek is mentül előbbi törvénybe való iktatása igen kívánatos volna, ha csak ugyan az időből kifogynának, a’ jövő Országgyűlésre is elmaradhatna, ’s mellyek nincsenek a' nem nemes jobbágyok köz teibeinek megállapításával olly elválhatatlan kapcsolatban, hogy ezeknek meghatározása, azoknak felvétele nélkül meg ne eshetnék, ’s ha lehetett az adó biztosi munkával öszves feltétele nélkül a’ jobbágy i földekkel bird nemesek köz terheit megállapítani, hol szinte az adózási minden egyes rovatokat, egyenként meg kelletett vizsgálni, nincsen ok miért ne lehetne az adó b’ztosi munkálatnak azon részét is niég ezen Országgy ülésén elintézni, rnelly a’ nem ne-