1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
374. országos ülés
299 a’ comassalió által a’ nemzeti gazdaság előmozdítassék — hogy ez «az egész orszagra nézve igen hasznos, azt senki kérdésbe nem hozza, hogy tehát ezen Törvény czeljábau az egész ország egyaránt részesülhessen — igazságosnak tartja: hogy ezen szakaszban lévő kulcsok megállítása után azon kulcsok elővétessenek, inellyek az Ország egyéb részeiben alkalmaztathatok. — Tolna Vármegyének 2-ik Követe: ezen tanácskozás folyamatja alatt már sok kérdést hallott támasztatni az antiqua Sessió bizonytalan értelme felelt, de kielégítő világos feleletet még azokra adatni nem hallott — példa nélküli dolognak tartván, ha midőn a’ törvényhozó test egy részt csak felvilágosíttatást kér, ezt megtagadva vagy adni nem tudván a’ határozó többség tovább haladna, ha ezen homály továbbá is fen marad mi foganatját lehet a’ pernek várni, midőn ennek kijátszásara minden okoskodás vagy erősség helyett elég azt mondani: ez nem világos? ez nem applicáltatható? — illy határozat ügy véli‘nem maradhat, mellynek sok egymással ellenkező szabályai a’perlekedők által allegáltatván, képtelenné teszik a’ Bírót, hogy igazságos Ítéletet hozzon a’ 2-ik szakaszba foglalt azon definiliót: „(le quibus probari non potesti4 ’s a’ t. Crypticának tartja, meJlyben tulajdonkép a’ praescriptio elve rejtekezik, olly következéssel, hogv ezt sok új Sessióra fog illeszthetni, ellenben sok óra nem leend applicátiója; illy helyeseiben a’ praeseriptiót sokkal igazságosabbnak látná, azért ha régi Sessióknak kulcsul kellene csak ugyan szolgálniok, legalább azoknak értelmét, meghatározhatni sürgeté — egyéberánt részéről is arra szavazván, mit már Követ társa ifelyehb előadott. — Eszter gám Vármegyének 2-ik Követe a’ Békési Követ előadásában némi ellenzést lát, azt állítja, t. i. hogy a' régi telkek az erányosság kulcsául nem szolgálhatnak ugyan, de legfelyebb a’ ramalitás és ratalitás kitudásának segéd eszközei, a’szőliő Követ evvel a’ kijelentéssel béelégszik , mert ha az áll, hogy a’ régi telkek a’ ramalitást és ratalitást bebizonyítják, akkor áll az is: hogy kulcsul szolgálnak annak megmutatására, hogy melly erányban történjen az osztatlan birtok felosztása, és így az erányosság. A’ mi a’ régi telkeket illeti leginkább azt is kívánja szembetűnőnek tenni, hogy ezeket alapúi vévén leginkább a’ Tisza vidéken, a’ részek tökélletes megnyugtatására hozattatott hé, az arányosság. Vigyázzanak tehát a’ Karok és Rendek, hogy ezen igen nagy fontosságú tárgyban theoreticus tekintetekből ne állítsanak valami ollyast, a’ minek következése a’ meg nem nyugtatás lehetne. iNyitra V ármegyének 1-so; Követe csudálkozva hallja: hogy emlegetik sokan mikép nem tudják, nem értik, mi az antiqua Sessíó; holott némellyek előadásaikban is ellenkezőt mutatnak, mások-pedig annyi ítélet és a’ törvényes gyakorlat számos példái után csak ugyan tudhatnak >s érthetnék. O c részben a’ redactióval meg lévén elégedve nem kételkedett, ezen külés gyakorlati haszonvehetőségen csak össze hangzóiig Követ társával instructiójához képest ezt némi új okokat támogatva, a’ mit felyebb előadott, elfogadtatni sürgette. Liptó Vármegyének Követe ^iadocsárryi Pál: -mind a’ mellett rs, mit az előtte<szóilott Követ említett kéntelennek érzi fnagat megváltani, hogy tiszta ’s meghatározott fogalma, a szóban lévő antiqua Sessio rol nincsen, mellyet még az országos Küldöttség munkálatában, hol ezen tárgyal foglalkozott sem találhatott fel kivánt világossággal, azonban a mennyire kétségtelenül különbőziá * 374. ÜLÉS. 23. Ori.
