1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
374. országos ülés
371. ULH8. 23. Oct. 295 ró közterhek, ezen az alapon osztattak fel, kétségtelen, hogy akkor, a’ midőn ezen osztatlan jószágok felosztása történik, szinte ezen az alapon kelletik rac^törte'nni, es így kétségtelen biztos kulcsa az erányosságnak. — A’ mi a’ ramalitast és ratalitást, mint megállapítandó kulcsot illeti, ennek igazságát senki kétségbe nem vonván, ezt is a’ hol használható mint kulcsot meg kelletik állapítani, de igen természetes is, hogy a’ melly arányban történt a’ felosztás, olly arányban történjen a’ még osztatlanul lévő jószágoknak kiszakitása. — Ott, a’ hol ezeknek hiánja vagyon, avagy is ezen kulcsok nem használhatók, ott sokkal nehezebb az arányosság igazságos kulcsának megállapítása, részéről a’ kerületi szerkeztetekben megállapított belső telket látja legigazságosabbnak, e’ tárgyban útmutatásul leginkább szolgálhat az eddigi szokás, és curialis decisiók. Ha valaki valamclly halárban minden külső telkét eladta is, a* belsőt pedig megtartotta ekkoráig a’ legeltetés, cs ha a’ Királyi haszonvételek az eladásban nyilván ki nem jeleltettek, mind ezeknek tokélletes jussával élt úgy annyira, hogy ott, a’ hol az erányosság be nem hozattatott avval, a’ ki a’ legkiterjedtebb külső telkeket birta a’ legeltetés’ egyforma használatával bírt, és ha ezt mint igazságosat nem lehet is megállapítani, még is annyit bizonyít, hogy a’ még osztatlan közös jószágok későbbi felosztása eránt a’ belső telek megtartása adott biztosítást; ezt leginkább bizonyítja az is, hogy ottls, a’ hol valaki majd nem az egész helységnek külső állományait birta, a legeltetési jusra nézve tokélletes egyformasággal birt avval, a’ kinek belső curialis fundusa lévén, a’ külső telkekben, bár melly keveset bírt légyen is; ha már most az eddig közösen, és egyforma jussal birt tenutumok felosztása, a’ külső telkekhez erányoztatnak, akkor e’ helyett, hogy a’ mostani némü tekintetbe fen álló igazságtalanság megszüntessen azon másik igazságtalanság fog következni, hogy a’ közösnek feloszlásából a’ majd semmi külső telket bíróra alig fog valami jutni, miután tehát az eddigi szokás szerint a’ belső telekhez látszott lenni kapcsolva, az osztatlan jószágok eránii jus, és az ezen szokáson alapultak az eddig adások vevések, és Birói Ítéletek, ha csak az ezekből származott kétségtelen igazakat vcszedelmeztelni nem akarják, bizonnyára az előbbi kulcsok nem használataesetében, egyedül a’ belső telket kellelik mint kulcsot megállapítani. — Ila még ezen kulcsok sem volnának elegendők, mi tekintetbe vevődhessen a’ külső birtok , ez eránti további tanácskozás a’ fen említett kulcsok megállapítása után fog történni, és így véleménye kijelentését akkora felfüggeszti. — Torna Vármegyének i-ső Követe azt látja: Zala Vármegye Követének előadásából, hogy igen jól érti ő, mik legyenek azon antiqua Sessiók, — noha azt mondá, hogy nem érti, — de ki van mondva ez a’ szakaszban is t. i. hogy az az antiqua Sessió, mellyről nem lehet megmutatni, hogy appertinentiája nem lett volna.— Borsod Vármegye Követének felhozott nehézségére azt jegyzi meg, hogy megtörténhetik, hogy illy esetbe azon Sessio crisis alá jöjjön, vallyon egész Sessio volt e’ vagy nem — szükségtelennek látja azonban itt a világosítást, mert az, mit a’ Borsodi Követ a’ szerkeztetésbe tétetni kivan, úgy is abban ben foglaltatik. — Ijeszt az ellen fél továbbá azzal is, mi szerint úgy mond mi itt fen fogunk akadni, és a’ proportió behozatala, csak nem lehetet-71 •
