1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
37^-dik ÜLÉS. 22. October. 273 a' határozott idő lefolyta után juridice igazságosnak teggye, ’s így a' vélekedése szerint fezen ellenvetés sem czáfolja meg a’ Tolnai indítványt Gömür Vármegye 1-só Követe: A’ deserták impopulatiójára praescriptiónális epochának javallván az Urbér béhozatala idejét, Trcntsén Vármegye akkor elfogadhatónak nem vélte azon 70 esztdős pracscriptiót, sőt még a’ 120 esztendőssel sem elégedett meg, állítván, hogy a’ contributionális fundustól törvénytelenül elragadt vagyont pártolni nem akarja, Trentséu Vármegyének mostani kívánságát éppen azon oknál fogva nem pártolja annyival inkább, mivel nagy külömbség vagyon a’ contributionális fundus, és a’ megfosztott közbirtokos kárai között, a’ contributionális fundus a tempore oblationis 5 annyival mint akkor volt mostanáig növekedett, ellenben ha a’ megkárosodott compossessor ellen a’ praescriptio megállapítatik, az most midón a’ commassatio, és segregatio behozatik, a’ legelőkben és erdőkben kivált újonnan ismét károsodni fogna. — Azért az ellopott vagyont praeseriptióvál itt ó pótolni nem akarta. r Eperjes városa Követe a’földes Úri köz haszonvételeleket a’köz birtokosok közt a’ belső birtokok szerint közösseké tenni, és az elévülést ugyan azon köz hasznokra nézve a’ köz birtokosok közt meg engedni legalább a’ Szálló véleménye szerint képte-Ienség, mivel a’ köz haszonvételekkel való élhetés a’ belső telki köz birtokokban gyökereztetik, mellynek addig kell tartani, meddig a’ belső telki köz birtok a’ közös haszonvételeknek aránvlagi használatával fenmarad; ámbár tehát valaki a’ belső telki közbirtokosok közül 100 esztendeig a’ közös legelővel nem élt, vagy a’ közös kő bányából nem épített, még is maga a’ köz birtok, és a’ földes Úri haszonvételek képzetéből* és természeti mivoltából minden szempilantatban szabadon élhet ezekkel, és egyéb közhaszonvételekkel, mellyek a’ közbirtokosok által közönségesen fel nem osztva használtatnak. Tolna Vármegye 2-dik Követe: A’ uielly ellenvetéseket eddig hallott indítványa ellen, azok csak magát a' praescriptio princípiumát, nem pedig annak mint törvényeinkben fenn áll, a jelen esetre nézve is leendő alkalmaztatását érdeklik, és így az ő okoskodását éppen nem czáfolják meg, hanem legfelebb azt következtethetnék, hogy a praeseriptiót a’ Törvényeikből egészlen ki kell törleni, és nem kell határ semmi kereseteknek, és pereknek.— Kérdi azonban akarják e ezt. kik indítványa ellen szólnak? — Nem ismérik e’ el ők is, hogy bár a’ praescriptio magában valóságos rósz, de kissebb rósz azon következésekhez hasonlítva, mellyek a’ praescriptio eltörléséből, és minden birtokbeli biztos , számkivetéséből erednének, és igy, mint sok másban, itt is csak a’ két elkerülhetetlen roszak között kéntelen a’ polgári társaság a’ kissebbet választani, és túrni a’ pracscriptiót, hogy közönséges zűrzavar, és felforgás ne következzék. Ha ez így \an, ha nemcsak minden polgári szerzeményben, de az erőszakos foglalási a, s az adósságra nézve és fennáll a praescriptio, — ha az 1723 18-dik Czikkely magára az. adó l'undussára nézve is ád helyt a praescriptióuak, és ezt a Kai ok a múlt napokban szinte meghagytak j es az adó fnndussara nézve áltálján illy piincipiumokbol indultának, ha a’ királyi Fiscus ellen, — ha privilégiumokban, ha magának a Status jussainak, és a' köz terheknek Törvényeink szerint lehet praesciibálni, ha piacscripiío által mi nálunk nemességre juthat valaki, ugyan mi okból, melly consequentia'. ppen most a’ proportionális perben ex usu törölnénk ezt cgvoldalúlag el. Az Jgyzó-Könyv. Xll-dik Darab. 69 (
