1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
371. országos ülés
218 571 ’dili ÜLÉS. 2Q-dik Oct. is teheti fel az 1723-ban törvényhozó őseinkről, hogy a’ constitutiót megsérteni szándéklottak legyen; mind ezeknek következeidben a’ szerkeztetéssel nem leven megelégedve, fenehbi előadása szerint azt 1725-diki 18. Törvény Czikkelyhez kc'pest módosítatni kivánja. Torontál Vármegyének 2-dik Követe: A’ puszták benépesítésének kötelessége Felséges Urunk által is kegyesen helybehagyott országos határozattá válván — azt tartja hogy ennek megváltoztatása többe kérdésbe sem jöhet — nyilván kimondja t. i. az úrbéri 1-ső Törvény Czikkely I4 dik §-sa — hogy minden elhagyott teleknek megszállítását azt 1723-dik 18-dik Törvény Czikkely értelme szerint szorgalmazni kelletik — ragaszkodván tehát ezen határozathoz, a’ kerületi szei keztetést, minthogy ez által az említett törvénynek rendelete egy részben megszüntetne, nem pártolhatja, hanem azt kivánja, hogy ezen Törvény a’ maga erejében egész kiterjedésében fentartván, azon pusztákban, mellyek ezen Törvényben érdekelteinek, nem csak azon jobbágyi telkek, mellyek az 1723-dik észt. Országgyűlésén be'mutatott összeírásban mint népesek feljegyeztettek, hanem azok isj mellyek annak előtte jobbágyi kezeken lévén bár miképpen is megüresedtek, a’ mennyire az azon törvényben megérintett praescriptio alá nem estek, bészállitassanak. — Ungh Vármegyének Követe Bernáth Zsigmond így vélekedik: ha alkotmányos országban valamelly törvényt fundamentálisnak lehet mondani, azt hiszi, hogy legtöbb jussal tulajdonítja magának ezen titulust azon Törvény7, melly a’ nép osztályának subsistentiáját biztosítja, — ’s illyen. törvénynek tartja ax 1723-diki 18-dik Törvény Czíkkelyt. Ezen Törvény Czikkelynek bár mi monda sék is az 1720. és előtte lefolyt években véghez vitt öszveirásokról, — még / is meri állítani, hogy ezek alapját tették. — Altaljában az iránt, hogy mi haszonvehető, és millyen azon öszveirás azt állítja a’ KK. és Rlí. szine előtt: hogy az 1725 ban reportált öszveirás, meily sok évekig folytatott a’ hazában nem olly általjánosan mondatható rosznak, mint azt némellyek tartják. — Ugyan is vannak olly részei a’hazánk, mellyek öszveirásai ez előtt az 171 Q-dik évben tartatott palatinalis concursus alkalmával revideáltattak, ’s mellyekről megállapítatott: hogy helyesek és jók, ’s mind illyeket el is fogadta a’ kir. Commissarius, és csak azon Megyék maradtak el, mellyek a’ puszták népesítését nem akarják. — Hogy voltak a’ hazában olly határok, mellyek tökélletesen depopulálva találtattak, — az igaz; de völtak azon évben ollyak is, mellyek tökélletesen nem depopuláltattak, ezt mutatja azon törvénynek első szám alatti §-sa, melly azon helységekről szól, mellyekben egy populosa sessio sem maradtt, hanem el valának pusztítva, a’ 5-dik §-sz pedig arról tesz óvást, hogy ott, hol még némelly házhelyek népesek maradtak, de a’ nagyobb része elpusztult azon szegény nehány ott maradtak ne kénszerítessenek arra, hogy az eddigi mennyiséget fizessék. — Ezen '1 örvény Czikkely nem alapítathatott tehát másból, mint azon részeletes öszveirásból, melly azon palatinalis öszveirás alkalmával a’ felső Vármegyékre nézve helyesnek tartatott, és az alsókra nézve elvettetett;’ következéskép az úrbéri epochául feltenpi nem lehet, mert az egyébre nem mutat, mint azon
