1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
i 74 309. ÜLÉS 17. October. de még is adó alá kerülne. — Folytatván beszédét a' Szólló továbbá monda — illy szomorú scilla és charibdisliez hasonlítható helyheztben a’ nemes városi Követek javallatát elfogadni nem lehet, de kell arról gondoskodni, melly és minő rendeletek tarthatják fel a1 Thrónust, és Hazát egyformán boldogító Constitutiónkat. Nem látott a’ Szólló Követ más közép útat annál, mellyet az 1825/,. Országgyűlésén a’ hamvaiban is tisztelt, *s szeretett boldog emlékezetű Urunk, és az Ország Rendéi követtek — kik a’ colonicalis telken ülő nemest személye, ’s tulajdon vagyonára nézve minden adótól mentnek kimondották. Mihelyt pedig a’ KK. és RR. az illy nemesnek épületeit már a1 2-dik §-ban az adó alól kivették, ’s azért azokat mint facultását; tulajdon vagyonát úgy tekintették, összeütközés nélkül mondani már nem lehet, hogy a1 nemes épületjeiben katonai kvártélyt adni tartozzon. Újvidék város Követe: ötét is úgymond Küldői arra kötelezték, hogy minden alkalommal, midőn az adózó nép sorsa enyhítéséről szó lészen; azt minden illendő móddal a’ Szólló szorgalmazza*, igaz ugyan, hogy a’ nemesi kiváltságoknak jussait fentartani kívánják, de csak az 1-ső rész 9-dik czímje értelmében, tudni illik: „nobilis nonnisi intra limites territoriorum suorum immunes sint a datiis, et reliquis praestationibus ,u — de mihelyest a1 nemes ember paraszt telekre száll, és azt használja; akkoron lemondott nagy részben kiváltságai jussairól éppen úgy mind az, a’ ki katonaság közé áll, — és így kívánja a’ Szólló hogy a' paraszt telket használó nemes ember minden szokott terheket Qúvévén a’ fötül való adózást, és a1 katona állítást) viseljen; kívánja pedig azt i-ször az osztozó igazság tekintetéből, kivánnya 2-szor hogy azon gúnyt, mellyel a1 külföld hazánkat mindég vádolja, mintha az adózó nép a’ törvényhozó test által nem repraesentáltatna, elháríttasson, mert itten tágos mezejek vagyon a’KK. és Rendeknek az ellenkezőt nyilván bebizonyítani, kívánja 3-szor az időnek szelidebb szelleme tekintetéből, — ha az időre hivatkozik — mond a’ Szólló — soha sem érti ő annak democratitiis kicsapongásait, hanem mint mondá annak szelidebb szelemét; mert akármit mondjanak is a’ KK. és RR. szent igazság marad az mindég, hogy az idő olly nagy, és olly bizonyos oktató, hogy annak oktatását elmellőzni, vagy egészen megvetni büntetlenül sohasem lehet. Ezen tekinteteknél fogva, és azoknál fogva is, mellyeket több érdemes városi Követek itt előhoztak, és mellyeknek ismétlésével a’ Karokat és Rendeket untatni nem akarja a’ Szólló, kívánja, a’ mint már előhozta; hogy a’ paraszt telket használó nemes tsak a’ főtől és katona állítástól legyen ment, a’ többi terheket pedig egyenlően viselje a’ többi adózókkal. Sopron városa Követe: a’ mit több nagy érdemű Követek kijelentették, hogy tudni illik a’ paraszt telken lakó nemesektől példát venni, vagy ezen Czikkelyből a’ városi házakra, és foglalatosságokra következést húzni nem akarnak, a’Szólló köszönettel veszi ugyan, de megvallja: az egész hazának érdekét felvéve, ő azt tartja: hogy a’ melly igazság szolgál a’ városi mesteremberre, és kereskedőre nézve, az szinte úgy szolgál a’ falusi mesteremberre, és kereskedőre is, de különösen Zala Vármegye Követének tartozik — úgymond a’ Szálló — felelettel, a’ ki azt mondotta, hogy a’ mi systhemánk szerént nemes ember nem adózhat olly foglalatosságról, melly az ő személyes tehetségétől függ; a' Szólló ezen elvnek igazságát áltáljában nem tagadja, de úgy gondolja, szoros különböztetést kell tenni a' külömbféle foglalatosságok között; ha az olly féle, hogy csupán és egyedül az ő
