1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
# 12 3f>4. OILS 12. October ae tagadja ugyan továbbá azt, hogy midőn a’ jobbágy földeket i T1 o-dik esztendőben általadták az Ország Rendei azért: hogy azokból fizettessék az állandó adó — tsak arra kötelezték magokat, hogy adó fundusáúl általadott azon javakat fogyasztani nem fogják; de már arra hogy azon fundust szaporítani is tartozzanak valaha magokat soha sem kötelezték. — Végre nem áll a’ Kegy. Kir. Válaszban olvasható azon aláírás, hogy a’ nemesi javakat biró nemtelenek, az olly javaktól, az Ország Törvényei, és az adózási törvényes systhema szerént adózni tartoznak, mert az országos öszveirás kultsáúl 182,//-ikben kidolgozott Országgyűlési utasítás is a* i 4-dik §-sz végén ezeket mondja „agilium et aliorum ignobilium nobilitares fundi velut inseparabiles,'conscriptioni regnicolari non inserentur“ azért is a Szolló a’ Veszprém Vármegyei gravament mint nagyon helyest, Borsod A ármegye nevében átaljánosan pártolja. — Gömör Vármegye i-ső Követe: Osztja Borsodi Követnek véleményét ’s általa felhozattakhoz még tsak azt kívánja adni, hogy ezen rendelkezés a1 jobbágyokra nézve káros is volna, mert vannak olly helyek, hol a’ földes úr jobbágyain könnyíteni kívánván, nékiek allodialis birtokából valamit enged, már ha a’ Királyi Válaszban kimondott elv elfogadtatnék — akkoron bár melly nyomorult sorsban legy enek is az adózók, földes urok rajtok többé segíteni nem fog, mert tart attól hogy birtokát örökre el fogja veszteni, ezen politicai tekintetnél fogva sem kívánja tehát a’ Királyi Választ pártolni. — Pozsony Vármegye 1-sö Követe: Aradnak feleletül megjegyzi, hogy az általa kívánt szó feltserélésbe meg nem nyughat, mert az adó fundusának tökélletes tulajdona szinte a’ földes űré lévén , a’ nemtelen egyedül annak haszonvételéért fizeti és azt látja lehetőnek az árendába is, különben pedig a’ kerületi szerkeztetés Megyéjében már divatozván nálok még az ágilisek is fizettetnek, Ellenben: Baranya Vármegye 2-dik Követe: Szabolts Vármegye 2-dik Követe ügy: \ Győr Vármegye 2-dik Követ is a’ Veszprémi sérelmet, a’ Királyi Válasz által eloszlatva nem lévén, tovább is felterjesztetni kívánják. — Heves Vármegye 2-dik Követe hasonlóképpen a’ Veszprémi indítványt pártolván. Torna A ármegyre i-sö Követe: Részéről ügy érti a’ Veszprémi sérelmet, hogy Veszprém abba talál sérelmet, hogy a’llelytartósági Intézet a3 nemesi birtokot dica alá vettetni kívánja, a’ Királyi Válasz, melly e’ részben a’ Consilium Intézeteire hivatkozik, fortélyos és más mód mintsem mondani kellene — t. i. azt mondja hogy a’ nemtelen minden haszonvételétől fizessen , és ebből következteti hogy a’ Meretei pusztán biró nemtelenek is fizessenek és szorosan elmellőzi ezen csiklándos kérdést, hogy a’ nemtelen a’ nemes birtok haszonvételétől is fizessen miután tehát vélekedése szerént a’ Királyi Válasz a’ nemesi birtokot dica alá vétetni kívánná, ez pedig sérelem, ugyanazért Veszprémet pártolja úgy szinte: Mármaros \ ármegye l-ső és Szathmár 1-ső Követei is Veszprém kívánata mellett voksoltak. Veszprém \ ármegye 1-ső Követe: Jól tudja hogy sokan légyenek, kik az 1825-dik esztendei 9-dik Aprilisben érkezett Helytartósági Intézetet nem olvasták, ugyanazért megjegy zi, hogy abban világosan az mondatik, hogy ha a'nemesi birtok nemtelen kézre kerül attól azonnal adó fizettessen és dica alá vettessen
