1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

368. országos ülés

368. ÜLÉS. I'íL Oct.

*

120-változván az idő, es a’ környulóllások a’ regulamentáris áron szokott katonai tartás kiszolgáltatása, a’ terinesztmények ára is igen különböző leven — temérdek 's elviselhetetlen vesztességet szül, mellyeknek elenyésztetését a’ Szólló Küldői is forrón óhajtják, és ezentúl minden termeszlmények a’ kincs tár által piaczi áron szereztessenek meg — a’ regulamentáris ár szabás, midőn az megállapíttatolt, beneficium volt, most. már azonban az előadattaknál fogva terhére van az adó fizetőnek — az úrbéri tárgyban az adó fizetőknek a’ nemesség materialis concessiókat adott (igazságosabb lett’volna ugyan, ha ezek helyett erkölcsi engedményeket kaptak volna) mivel egész őszintén légyen mondva a’ javallatban lévő úrbéri törvények által a’ földes úri sajátsági jusok szerfelett meg vannak sértve, a’ xni morális concessiók megadása által elmellőztethetetl volna. — Jelen esetben midőn t. i. eddigi katonai vesztességek megszüntetéséről vagyon szó, a' Kormány a’ nép sorsát szinte figyelembe fogja venni — ez úttal rajta lévén a’ sor, hogy ő is materialis engedményeket adjon — mind efceknél íogva, a’Torna Vármegyei Követ által előterjesztett módosításra, hogy t. i. a’ bent fekvő katonaságnak az adózó nép által való tápláltatása jövendőre nézve egészen megszüntetvén, az általútazó katonaságnak táplálásához, mellyet a’ Királyi kincstár mindenkor folyó piaczi áron megtéríteni köteles — a’ jobbágy telkeket használó nemesek is oily móddal, mint a’ többi adózók járul, ni fognak — szavazott.

Pest Vármegyének 1-só Követe csak Szepes Vármegye Követének azon észrevételei é, mell)et Követ társa előadására tett, azt kívánja megjegyezni, hogy mind ő, mind Követ társa utasításaiknak mikénti teliyesítéséről, csak Küldőinek, nem pedig Szepes \ ármegye Követének fognak számolni. Továbbá mi a’ második ellenvetését illeti, arra azt tartja: hogy Követ társa nem csak a’ nemesekre, hanem a* jobbágyokra is egyaránt kívánta a’deperditákat megszüntetni , következéskép az adózó népen is akart segíteni. Egyéberánt soha sem mondta Követ társa, hogy ha ezen feltételek nem tellyesítetnek vissza lép az Urbáriumtól, mert a’ Szólló is kívánja ugyan öszve kötni az Urbáriummal, de előre kijelenti, hogy az Urbáriumtól semmi esetre el nem áll. —

Esztergáin Vármegyének 2-ik Követe: ha az eddig történteket szemügy alá veszi, könnyen megtörténhetőnek látja, hogy ha a’ Karok és Rendek a’ Zalai inditvány következésében a’ conditiót sine qua non, elfogadják, attól utóbb elállani kéntelenek lesznek, ’s ezen kedves szülöttjeket ezen ilfiabb T. Törvény Czikkelyt, magok elvetendik; — volt ugyan is már ezen Országgyűlése alatt a’Karoknak és Rendeknek három illy szerencsétlen szülöttje, az első vala a’ junctim, melly q. munkálatokból állott, 's mellyet a' Rendek egy pár év alatt ápoltak, alig végezték el a’ Rendek ezen kilencz munkálatoknak elsőjét, már magok dobták el ezen szülöttjeket. — A’ második szülőijük valamivel kisebb volt, itt a junclim csak négy munkálatra szorítva volt, ennek is azonban hasonló sorsa volt az elsővel. Később a’kerületi Ülésekben az mondatott: hogy igen is, már ezektol elállottunk, ezen háládatlan fijainkat tovább nem ápoljuk, hanem most ki fogunk választani olly tárgyakat, mellyeket a’ haza javára szükségesnek , ’s O Felsége eleibe eg yszerre terjeszteni fogunk, ’s már most a’ Rendek ismét egy elkülönözést akarnak tenni, midőn t. i. ezen kerületi határozattól mintegy elállva egyedül a’ dependita kérdését akarják az Úrbérivel öszve-