1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
326. országos ülés
S3 326-dik CLES 16. Julius. tartalmúnak tartja a’ kérdés alatti tárgyal; miért kellessék itt inkább a! szívnek óhajtását, mint az ész hideg bírálását követni, bővebben fejtegetni nem akarja, a’ki első pillantatra által nem látja, általlátni nem akarja, nem fog hasznos előadással meggyózettetni. — Úgy érezve, azt tartja; hogy a’ Haza java sürgetóleg kívánja: hogy ezen hosszasabb időkre terjedhető, számtalan kellemetlenségekkel öszvekapcsolt, és váratlan, talán nem legjobb következéseket maga után vonható vitatások szűnjenek, — ez leginkább az által fog eszközöltetni, ha a’ már több Követek által előterjesztett Nádori közben járása KK. és RR. pártolását nyerendi; ez, a’ mit szívből óhajt, — ez, a1 miért a‘ K K. és RR. hazafíui buzgósággal kéri, a mellynek félrevetése esetében, és ha szükségesnek fogja látni, fentartja a’tárgy érdemére nézve előterjesztendő észrevételeit. — Szatlunár Vármegye 1-ső Követe így szállott: a’ szabad szállás legfőbb kincse Nemzetünknek, legbiztosabb oltalma szabadságunknak. Már ős Eleink, midőn még oily sok századok viharain keresztül megtartott Nemzeti alkotmányunk talköveit szabad kezeikkel lerakák, már akkor is, és azólta is törvényesen gyakorlottak a' szabad szólliatást, melly egyedül szolgált erős kötelékül annak ennyi zűrzavarok közötti megtartására, bizonyítja ezt nem csak az, hogy a’ Magyar Nemzet koronás Fejedelmével törvényeit együtt alkotta, és alkotja; de az is: hogy Hazája dolgainak minden némü igazgatásában Vármegy éji által szakadatlanul szabadon tanácskozva befolyt és a’ Kormánynak törvény elleni tetteit — mire a’ sérelmek elég vastag tömege mutat—minden időben szabadon kimondotta, és kimondja, ’s azoknak orvoslását, törvényeink’ megtartására szent hittel lekötelezett Fejedelmétől mindég megkívánta, ’s megkívánja ma is. Olly Nemzeti kincs is a' szállás szabadsága, mellyre az utó maradéknak, a’ nélkül: hogy magára Nemzeti vétek terhét ne venné, pazarló kezeket tenni nem lehet. — Szatlunár Vármegye volt azon hely, a’ hol legelsőkben a’ szállás szabadsága megtámadtatok, a' B. Vesselényi Miklós lelkes Hazánk hja személyében, ki is múlt év December 9-én tartQtt köz Hy ülésben, a’ mikor az Ország Gyűlési Követeknek az Úrbéri 5-dik Törvény Czikkely eránt leküldött tudósítások vétetett tanácskozás alá,— több ízben mondott beszédjeiben azon Törvény Czikkelynek megtartását ajánlá, ’s javaslá kifejtvén azon kedvetlen következéseket, mellyek annak eltörlésével, az adózó nép megelégedetlenségéből következhetnek, és a‘ Megyei utasítást a’ szerént adatni törekedett, melly beszédjei, bár ha ezen Megye azokban semmi botránkoztatót, és büntetésre méltót nem talált, —• mit tettel bizonyított — szinte két hónapok lefolyta után szokatlanul a’ Királyi ügyek Igazgatója által nyomoztatván, érettük, a törvényes szabad szállásnak megsértésével, hivtelenségi perbe fogatott. Küldői kívánván bebizonyítani: hogy a’ szállás szabadságnak illy megtámadásában Nemzeti sérelmet találnak, kötelességébe tették a' legközelébb küldött utasításukban, hogy a' Nemzet Képviselőivel kezet fogva, ezen sérelmet a’ Felírás útján felterjesztetni eszközölje. Mellynél fogva ősi alkotmányunk igazának védlését, ’s a’ szállás szabadságnak mint nemzeti jognak, melly alkotmányos szabad létünknek egyetlen egy paizsa, pártolását szoros kötelességének esmérvén, a’ Felírásra szavazott. Arad Vármegyének 1-só Követe, a már e’ tárgyban két ízben tett kinyi* latkoztafása alkalmával előadott okai következésében azokat ismételni nemkivánja, csak rövideden oda nyilatkoztatja ki magát; hogy nem csak a’kifejtett elvét a‘ korlátlan szabadságnak nem pártolja; de B. Vesselényi eránt felterjesztendő 21 *
