1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

321. országos ülés

321. ULKS. 0. Julius.

Jőztcsscnek, hanem a’ magok illető helyen döntessenek el, — nehogy tehát i<15 elolt vitatásba jöjjenek; választandónak véli a Nádori közbejárás útját, mel]yet meg más több okokból es tekintetekből is czélarányosnak tart: mert ugyan is ez utat választván, a’ Báró Vesselényi Miklós eránt általküldött izenet is felfüggesztet hetik, es mind a’két idézett személyre nézve kérettethetik a’közbejárás ; így annak jótékonyságában a’ nevezett Báró is részesülhet, sótt ha minden nem reménylett esetre ez úton a’kívánt czél el nem érettetne, fent marad mind a Felírás, mind pedig a’ kérdésbe lévő azon elvnek; hogy a kiejtett akár melly szóért hívtelcnség büntetése nem következhet (mellyet mindazonáltal egész kiterjedésben ó sem fogadhat el) további vitatása — holott ha most mindjárt Felírás tétetik, a’ közbejárás útja el lészen zárva — mind ezeknél fogva tehát, mind végre azért: hogy a’ Nádori közbejárást a’ Mátyás Király 0-ik Törvény könyvének a’ Nádori méltóságról szólló 6 — 16S l : 1. Czikkely értelmében e’ jelen esetre alkalmaztatnak véli; oda adja szavát: hogy a’jelen esetben is a’felhívott Törvények szerint, a’ Nádori közbejárás kérettessen ki.— Torna Vármegye’ 1-só Követe így szállott: — Melly kellemetlen helyhezetbe jöttünk Barsi Követ társunk Törvényben idézletése által, — mivel mindnyájan érezzük, — fejtegetni szükségtelen; —melly kétes jövendőt húzhat ma„j után, előre ellátni, — előre kiszámítani majd nem lehetetlen, ’s vélekedése szerint, a’ közelebb lefolyt száz esztendők alatt alig volt az Ország Gyűlése kétesebb következésü helyzetben; — de bár mint légyen is ez, annyi kétség kívül ioaz, ’s mindnyájan egyet értünk abba: hogy ezen helyzétbűl mentül előbb, ’s a’ legjobb módon szabadúlni kellene; ’s éppen azért, mivel azon útat, mellyet a’ Rendek követni kívánnak, a’ czélra vezetőnek nem tarthatja, kénteleníttetik érzéseit nyílt szívvel kimondani: hogy kötelessége miként lett tellyesítésérűl Kül_ dői, a’ Haza, ’s egykor a’ jövendőség is helyesen ítélhessenek, — kéri azokat a’ Jegyző könyvben is beiktattatni. — A’ Karok és Kendek a’szabadulásra azon útat választják: hogy a’ Kormánnyal az idéztetés törvénytelenségét kívánják elhitetni, két fő elvre építvén okoskodásokat, melly mind a’ két izenetbe kifejezve van, ’s a’ mellyeken forog az egész Felírás. — Egyik ezek közül az: hogy a’ köz Gyűlésben elkövetett teltek, a’ szék sértés’ büntetésén kívül más büntetést magok után nem vonhatnak. — A’ mi ezen elvet illeti: kéntelen megvallani, hogy ezen elvnek felállítása köz Gyűléseinket a’ büntelenség piatzává fogná változtatni. — Minden bűnnek meg kell lenni a’ maga törvényes büntetésének, ’s azon telt, melly ha az útzán, a’ mezőben, a’ szabad ég alatt, vagy magányos hajlékokba követtetik el, keményebb büntetésre méltó, midőn a’ Gyűlésbe követíetik el, annak elkövetőjét, a’ szék sértés büntetése a’ keményebb fenyítéktől fel nem mentheti, hanem azt a’ Törvény által megszabott keményebb büntetésnek múlhatatlanúl követni kell. Ezen elv tehát egy átallyába meg nem állhat. — A’ második elv az: hogy a’ köz Gyűlésekbe mondott szó a’ hívtelenség bűnének tárgya nem lehet. Ila ez állana, kérdésbe merné tenni: hogy vallyon lehet e’ máshol kimondott szó annak tárgya? mert ha a’ szózat áltáljában annak tárgya lehet; miért nem lehet a’ köz Gyűlésbe kimondott szó? valóba által nem láthatja. — Meg van a’ Törvényben a’ hívtelenség bűne határozva, — az 1723: 9-ik Törvény Czikkely szerint; ezenbünbe esik, ki a’Felség, Haza> ’s köz állomány ellen nyilván feltámad, s ellen szegül. Már valljon lehet e’ a’ Jegyző-Könyv Xl.ik Darab. 2