1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
358. országos ülés
3o8-(lik VIa K 8. 16. September. 4<>1 Ekkora Karok közzül egy némelyeknek a’ Nógrádi Követ által felfogott egész kifejezés kihagyását sürgető hangja halászván. Szala Vármegye 1-ső Követe így szollott: Egészlen az érintett kifejezést ki hagyni nem lehet, mert a’ királyi Atlasz példákra hivatkozván, azon példákat a Karok és Rendek két felé osztják, azokra t. i. mellyek a' Romai, és a' mellyck az Austriai Császárok név sorából vétetnek, és azt mondják: hogy azon példák jelen kürnyülményekre nem alkalmaztathatok, nem az elsó rendűek mert a’ Romai Császárságnak hajdan az egész világon legkitűnőbb méltósága senkinek öröksége nem lévén, az nem vérségi örökösödés útján, hanem csak a’ Fejedelmek szabad választásából vala elnyerhető, és nem is mindenkor egy Fejedelmi háznak adatott által, következve attól tartani nem lehetett, hogy Magyar Ország a’ Romai Birodalomhoz fog számítatni. — Nem továbbá a’ 2-dik rendű sem, mert miután 6 Felségének dicsöült Attyát Magyar Országon a’ királyi név sornak éppen azon száma illette, mellyet az Austriai Császári czimnek felvétele után mint Austriai Császár jussait, mióltaaz Austriai Fő Herczegek a’ Császári czimzet viselik, ez az első eset, hogy az Austriai Császári névnek száma a’ Magyár Királyi név számtól külömbözik; ha tehát a’ Karok és Rendek az érintett következtetést ki akarnák hagyni, ki kellene hagyni az egész példának meg említését, akkor pedig a’ királyi \'álasznak ezen része felelet nélkül maradna; vagy így kell tehát maradni a’ szerkeztetésnek, a mint felolvastatott, vagy azt kell mondani: „könnyebben megtörténhetne, hogy Magyar Ország is az Austriai Császárság alá tartozónak fogna tekintetni. — Zemplén A'ármegye 2-dik Követe Szala Vármegye Követének előadására inegjegyzette, hogy az érintett kifejezést a’Karok és Rendek nem általánosan, hanem egyedül azon szót egészen kívánják kihagyatni, mert ha ezen szó benmarad, ügy jön ki, mintha már Magyar Ország egy részént az Austriai Császárság alá tartozna, 6 pedig azt tagadja, és így az egészen szónak természetesen ki kell maradni. Pozsony Vármegye 1-ső Követe pedig így kívánta tétetni: „Könnyen az U’ vélemény származhatna, hogy Magyar Or szóig is egészlen az Austriai Császáuság alá tartozónak fog tekintetni Veszprém Vármegye 1-sö Követe a’ Pozsonyi javallatot jónak találván, elfogadta. Pozsony Aármegy e 1-ső Követe még azt adta elő, hogy az általa javallott kifejezés annyival inkább elfogadható, mivel a deák szerkeztetésben is a foglaltatik, „Ausíriae Imperio subjecta censeri facile posset.1' Szala Vármegye 1-ső Követe azon észrevételt tette, hogy a Pozsony A ármegye Követe által javallott módosítás betű szerint v éve éppen azt teszi, a mit a’ Felirási javallatban foglalt kifejezés, ugyanazért a' felfogott kifejezés megváltoztatása szükségtelen. — llonth Vármegye 1-ső Követe nem hajolhatott a’ Pozsonyi javallat elfőgadására, mert« nem attól fél, hogy micsoda vélemény származhntik, hanem attól a'mi megtörténhet. ..... . Csongrád Vármegye Követe (Klauzál} leg alább a’ Zempléni javallatot kívánta plfogadtatni, hogy t. i. az „egészig»“ szó mind a Xógiád Aáimegye által felfogott kifejezésből, mind pedig azon Követ által említitt §-us utolso soi.no Jegyző-Könyv Xl-<lik Darab. 116