1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
121 355. ÜLÉS. 10. Sept. lehét megengedni, hogy a' jobbágy az ura erdejét adja el, az usulructuatio haszonvételnek tehát a fajzás olly elemésztő eszköze lévén, mint a’ viz a’tűznek, a’ kerületi javallatot el nem fogadhatja. ■ Gömör Vármegye’ 2-ik Követe Ungh Vármegye Követének nézeteit osztván; az előbbi szerkeztetekre szavazott. — Horvát Ország 2-ik Követe: a’ K. Királyi Válaszban érintett azon elv, hogy a’ jobbágyság sorsa semmi esetben rosszabb ne légyen, ítélete szerint itt az épületi fajzás kérdésénél nem alkalmaztatható, mert ha századokig megmaradnak is a’jobbágyok, a’ mostanság birt telkekben az elfogadott úrbéri javallat erejével az épületi fajzásnak jelenlegi gyakorlásában mindég megtartatnak, de a’vevők nem, mert a’ vételre senki sem köteleztetvén, azoknak azáltalok legszabadabb egyeséggel elválalt feltételeket állani kelletik, következve azon esetbe, ha a’telkeket veendik az úrbéri telkeket vásáiló nemesek hasonlatosságához képest a’ szabad adás vevéshez törvény által kötendő terheket viselni tartoznak, és valóban nem lehet vitatni, hogy az épületi fajzás a’ behozott szabad adás vevés által különböző tekintetbe fog jönni, mert állván a’ mostani úrbéri törvény javallat a’ jobbágynak nem csak a telket az épületekkel, de az épületeket is mint tulajdon pénzén szerzett javakat a’ telek nélkül eladni, és a’ telki állományból kivenni szabad lészen, már pedig ha az illy vevő az épületeket főképen a’ hol azok fából állanak ismételve felállítván, ismételve eladhatja, és az épületi fajzás haszonvételét megtartván újjabb épületek felállítása tekintetéből az uradalmi erdőkhöz veheti folyamodását, abból a’ földes uraságnak miilyen kára fog következni, minden részre hajtástól ment Biró első tekintettel belátja, továbbá a’ K. Válasz által fentartott azon jus , hogy az uraság által szolgáltatott fának árát a’ kibecsültetés esetében az egész beesbeli árból le lehessen hűzni, kevésbé látszik igazságosnak , ha a’ hasonló eibecsüitetések akkor történnek, midőn a’ jobbágy telkek már előbb egynéhányszor eladva voltak, és így már a harmadik kézen vannak, mert olly esetben a’jó lelkű későbbi vevő azon sommának, mellyet a’ telken lévő épületek felállítására az uradalmi erdőkből nyert fáért fizetett minden hibája nélkül jeles részét elveszti, ellenben azon kerületi határozatban, hogy ezen elbecsülés csupán az 1-ső rész 40-ík czimje esetére szoritasson, meg nem egyezhet, mivel a’ cserépnek, és a’ kisebb Királyi jusok gyakorlására megkivántató fundusoknak jobbágyi kezekből leendő visszaszerzése esetében a’ kibecsültetés jusa az úrbéri törvény javallata által a’ földes urnák felhagyatott, azonban mind ezen nehézségeket, és a’ földes úri jusok sértéseit kikerülni lehetne, ha az első eladás alkalmával a’ telkeken találtató fáknak ára a’ vételbeli árból kivonatván, a’ vevő által nem az eladó jobbágynak) hanem a’földes urnák fizetetne, a’ mennyire tehát ezen feltétel a’hozandó törvény javallathoz csatolva nem volt, utasításához képest e’ részben a’ K. Választ el nem fogadhatván, az előbbi országos javallat mellett maradott. Beregh Vármegye’ 1-ső Követe: Tagadhatatlan, hogy azon telkekre nézve, mellyek usufructuatio szabad eladása űtján már valósággal más kézre mentek által a’ földes uraknak a’ jobbágyok eránt volt elöbbeni állása tetemesen megváltozott, mert ennek előtte megüresült telekét szabad tetszése szerint adhatta el, a’ kinek akarta, ’s ügy szinte az azon találtatott épületeket is, ha maga állította fel, vagy legalább az azokba találtatott fáinak árát oda engedhet
