1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
347-dik i Is FIS. i 3, Augustus. 359 hoc est Rectores populi, ab omnibus tamquam pro crimine publico aucusari poterii. , Az ötödik kérdés az: A álljon a' város Tanácsa ezen különös esetben a’ summás utón való megítélésre szükséges tettének törvénytelenségével az 1802: 22 T. Cz. 1-ső §-bóI, és az 1807: 13. T. Cz. 1. $-ból terheltethetik e? És tagadolag felel a' Szólló I mivel vagy magát a? törvénytelen tettre való igyekezetét se lehet a’ polgárját előlégesen utasító, eltiltój és hivatalában eljáró városi Tanács ellen ezen különös környülállásokban feltenni, |'de szorosan az ellenfél által bébizonyitatni szükséges, bébizonvítva pedig legkevesebbé sints. Ide járul, hogy az 1588: 10. Cz. 2. §-ban, 1655: 31. T. cz. kezdetén, és 1807: 22. Cz. 3. §-ban a’ bélyegezés bére megállapítása a' köz Törvén} hatóságokra és éppen nem magányos önkényére bízatott. A’ hatodik kérdés az: A álljon azon visszaélések, mellvetket egy nemes ember, és egyszersmind felesküdt polgár a’ maga polgári házában alattomosan gyakorlót, lehet e’ törvényes elévülhető, közönséges, es nyilvánvaló szokásnak elesmérni V És azt mondja a Szólló: Nem, mert egy nem adatott privilégiumnak használása az erőszakoskodás eránt hozott 14 curialis Decisio analógiájából, és az ottan felhozott Törvényekből és jelesen az 1723: 15. Cz. 1. 11. és 12. §-ból magában erőszakos tett, és nyilván való kicsapongás, mellyet inkább zabolázni, mintsem pártolni kellett volna, mivel egy magános, mint magános személy a’ Község ellen, mellynek maga és tagja, soha se élhet elévüléssel, az végre közönséges és nyilvánvaló szokás soha sem lesz, melly egy magános ember háza falai közt a’ Tanács és Község tudta nélkül az egész Község jussa sértésével, és városi Tanács eltiltása után vakmerőén és bűnösen folytatódott, és méltán gátoltatok. Ugyan azért ezen sérelmet, minthogy semmi Törvény sértve nem volna, a’ Szólló a’ sérelmek sorábúl kihagyatni kívánja. Poson ATármegye 1-ső Követe: A'ármegyének ezen sérelmét abban találta leginkább, hogy a’ város, mint együtt véve nemes, privilégiumából következtethetni, hogy a’ nemes ember is a’ város mázsájával éljen, midőn tehát éppen a’ privilégiumról, vagy annak gyakorlásáról vagyon kérdés, abban az maga, a’ kié a’ privilegium, nem biráskodhatik, és így áll Alegyéjének a’ Cancelláría parancsolatja ellen előterjesztett ezen sérelme. Kőszeg városa Követe úgy vélekedett, hogy ezen kérdésben csak a határozza el a’ különbségét, birtokos, vagy nem birtokos volt azon városban lakó személy, a kinek dolga itt mint sérelem előadatik. Az 1647: 78. T. Cz, azt tartja, hogy a’ birtoktalan nemesek a’ városi Törvényhatóság alatt vágynak, és e’ szerént Poson Vármegye sérelme meg nem állhat. Bihar A'ármegye 2-dik Követe azon kérdésnek vitatásába nem kívánván ereszkedni, mennyiben volt jussa Vachtler Bernáthnak a’ maga és mások használására mértéket tartani, és attól taksát venni, úgy szinte mennyiben volt jussa viszont Poson városa Tanácsának őtet abban akadályoztatni, sót azért megbüntetni? mivel jól tudja, hogy ezen kérdések jelenleg országos tanácskozástól függenek, jelesen a’ városi Törvényszékkel elrendelése sorján fognak eldöntetni. — Azt azonban ügy hiszi, hogy midőn a’ városi Tanács a’ maga territóriumán a 90 *
