1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

345. országos ülés

340 része a’ Bányász társaságnak időközben történt egyezése által megszüntetett, a’ két utolsó részepedig más helyen előterjesztetett volna, e’ helyen kihagyatott.— A* 79-ik pont alatt: Bihar Vármegye a’ Fó Mlgu udvari Tanácsnak Ti­hanyi Ferencz rövid vissza helyheztetésű ügyéhen hozott ítéletét a’ törvénybe ütközőnek tartván, ebből eredeti sérelmét orvosoltatni kéri. Bihar Vármegye’ 2-ik Követe: A’ Szólló a’ Kendektől engedelmet kért, hogy ezen Megyéje által feladott érdekes sérelmeket a’ mennyire lehet rövide­den kifejtve a’Tettes Karok és Rendek bölcs elitélése alá terjeszthesse: Néhai özvegy Hodossy Sámuelné 1825-ki esztendőben meghalálozván, három gyerme­kei az atyai fekvő javakon egyenlően megosztoztak, és kiki a maga részét bé­­kességesen bírta; az 1832-ik esztendeig, a’ mikor egyik osztozó testvér, úgymint Tihanyi Ferenczné mag nélkül meghalván, életben maradt két testvérei, Ho­dossy Miklós, és Vér Danielné megholt testvéreknek osztályos részét a’ fenálló törvények engedelroe mellett birtok jókba vették, Tihanyi Ferencz urat pedig, a’ ki későbben ugyan azon jószágot elfoglalni akarta, abba bemenni nem en­gedték, azonban igaz lelküse'geket és egyenességeket megakarván mutatni, mind­járt eleintén, és azután is ismételve Tihanyi Ferencz urat törvényes módon fel­szólították, hogy ha a’ felesége életében tett javítás, vagy akár melly más szín alatt valamelly követelései volnának, azokat adja elő, liquidálja, ők azonnal kész pénzel kifizetni készek; nem csak, hanem a’ lábos marhákat, és a’ földbe vetett magnak függő gyümölcseit, mellyhez Tihanyi Ferencz úr valamelly just tarthatott, nékie resignállák, mellyeket Tihanyi úr megbízott embere által ke­zéhez is vett; az épitésbeli javításokat pedig, mellyeket a’jószágtól külön válasz­tani és kiadni nem lehetett, miután Tihanyi úr többszeri felszóllitásra liquida­­tioját előadni késeit, törvényesen megbecsülteién, azoknak árát Birói kézhez letették, hogy semmit a’ mi Tihanyi Ferencz urat távolról is illethetné, elfog­lalni ne láttassanak, jóllehet Tihanyi úr ellen jóval nagyobb értékű, és szinte 34,000 pengő forintot érő ingó javak eránt, mellyeket néhai felesége hozzá vi­­vén, azokat magánál tartóztatja — viszont keresetjek vagyon. Azonban Tihanyi Ferencz úr az érdeklett javítások becsült árát, mellynek felvételére törvényesen megintetett fel nein vévén, néhai feleségének testvérjei ellen, kik annak ősi ja­vait elfoglalták, a’ Megyei A1 Ispány előtt rövid vissza lielyheztetési keresetet inditott, melly noha az Alispányi Bíróság által, azon okból, minthogy sem esz­tendei békés birtokot, sem pedig azt meg nem mutathatta, hogy legkisebb is, a’ mi őtet illette volna, tőle elfoglaltatott légyen — leszállittatott: mindazáltal a’ Fő Méltóságú udvari Cancellaria, hová a’ kérdéses per folyamodás utján fel­küldetett, elsőben ugyan azt a’ feleknek békéltetése végett két ízben vissza kül­dötte ; miután pedig a’ szólló Követ Megyéje ezen szokatlan mód ellen előbb re­­praesentált, utóbb pedig a’ békélletést próbálta ugyan, de Tihanyi Ferencz urnák nagyra tekert követelései miatt, a’ midőn olly tárgyakat is keresett, mel­­lyek soha nem léteztek, sikeretlenül: végre az 1833-ki Aug. 1-sőjén költ udva­ri parancsolatnál fogva következőleg Ítélte el: „Cum in subversante hic inhae­rentium actionalibus bonis investitionum casu, quem ipsi etiam Incatti reco­gnoscunt, facti via locum non habeat; Pariis proinde A. ex bonis illis excussio, sub ictum legum actionalium recidat: antelatum Franciscum Tihany? in pos­sessorium actionalis boni Estár, cum fructuum intermedio tempore percepto-345. ÜLÉS. 10. Aug.

Next

/
Oldalképek
Tartalom