1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
344. országos ülés
332 de indirecte azt itt még is eldönteni kívánja — mert ha egyszer a' többség által ki lészen mondva az, hogy az incapacitásról szólló curialis decisiók a’ törvényekkel ellenkeznek, ki fogja későbben az incapacitást, mint a’ többség kijelentése szerint a’ törvényekkel ellenkezőt pártolni — ’s nem lesz e’? az által, ezen tárgy a’ leg érdekesebb részében rendkívül megelőzve? azt a’ Rendek által látni méltoztatnak — Valamint tehát több érdemes Követek az utasításaikra figyelmezve Soprony városa Követének kivánságát pártolják, úgy a’ szólló Követ is, szinte utasítását szeme előtt tartván a’ fenforgó indítványt nem pártolva annak felvételét a’ törvénykezési munkálatra halasztani kívánja. — Eperjes városa 1-ső Követe: Minthogy a’ hazai törvények nevezetesen az i630-ik évi 30-ik , és az 1715-ki 23-ik Czikkely, mellyek a’ nemesi birtokra nézve a’ nemtelenek incapacitásáról szóllanak, egyedül csak a’ Külföldieket illetnék lehetetlen, hogy mélyen ne fájlalják a’ hazának nemtelen születésű fiai, — azok tudni illik: kik a’régi alkotmányos haza védelmének rendszere megváltozhatván, sok pénzzel, ’s annyi vérek ontásával védig a’hazát: hogy tulajdon hazájokban minden terhek súlya alatt görbedve a’ Külföldiek sorába taszítatnak. — A’ Szólló a’ Sopronyi Követtel együtt nem kéri, hogy az incapacitás kérdése úgy, mint a’ maga helyére, ’s üdéjére tartozandó most tüstént döntessék el; hanern csak azt kívánja, hogy a’ 1 g3-ik lapon találkozó Curialis decisio töröltessék él, és bizonyára nem ok nélkül: mert azon kívül, a’ mit az előtte szállott Követek már megmutattak, hogy tudni illik az semmi törvényen nem alapul, az még olly súlyos következésú is, hogy annak erején fogva azok, kik nemesi levéllel nem dicsekesznek, akár exequalis útján, akár más törvényes igaz módon szerzett nemesi birtokból se idézve, se kihalgatva könnyű kézzel egyedül politicus úton kihányattathatnak , ’s e’képen sok verejtékkel szerzett investitiójokhan annyi kárt vallanak, a’ mennyit ha legalább a’ szoros törvénykezés utján bánatnék vélek, semmikép nem szenvednének — szoros kötelessége tehát a’Törvényhozásnak, hogy ezen önkényes Curialis decisio eltörülttnek kijelentetvén, a’ haza nemtelen polgárjainak vagyonbeli bátorsága, ’s megnyugtatása legalább ideig óráig is megszereztessék. — Az Előlülő megjegyzette erre: hogy hazánk legrégibb alap törvényei szerint is a’nemesség kizáró tulajdonosi jusa minden kétségen kívül van, ’s hogy a’ birhatási tárgyban az I. rész 5. litt. 6. §-sa a’ tulajdonosi just egyedül nemesekre ruházza az 1Ö50: 50. Törvény Czikkely a’ nemtelen lakosoktól a’jószágoknak elvehetését nemeseknek megengedi, az 165g: 37. Törvény Czikkely illyes esetekben a’Birákat is kijeleli, mit az 1715: 23-ik Törvény Czikkely szinte nyilván meghatároz, ezen az Ország alkotásaival egy idős gyakorlaton alapította a’ Királyi Curia decisioját, mi e’ szerint új elvet éppen nem állított fel: de csak a’ fenálló törvényt erősítette; — a’ Karok és Rendek bár mit kívánjanak e’ részben, azt. csak a’ Törvényhozás útján, és pedig a’jövendő esetekre lehetne eszközölni, mert az eddigi fenálló törvény mellett elhatározott eseteket a’ Törvényhozásnak felforgatni nem lehet. Olvastatott a’ 63-ik számi kivánat, ugyan csak Soprony városa részéről, mellyben a’papi Dézsmának természetben való megadása ellen panaszolkodik — ezen pont eránt azonban a’ kerületi szerkeztetés meghagyatván, ezekutánna Az Előlülő az Elést eloszlottá. — 344. iLÉS. 7. Aug.