1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
344. országos ülés
34 í-i/i/í i ÍjKS. 3. Augustus. 327 Minthogy e jelen kívánat már más alakban előfordulna, e’helyen kihagyatott. — c>*-V (>2-dik szám alatti kívánat folytában Soprony városa a’ nemtelen hazafiaknak az ingatlan birtoktól való ki rekesztését Törvény által eltöröltetni kéri. Soprony városa Követe. A’ mit a’ Rendek ezen 62-dik pontra nézve javallottak, hogy t. i. ezen tárgy rendszeres elintézésére nézve a’ törvényes munkálatra utasítassék, azzal altaljában meg van a’ Szálló elégedve, de mivel egyszersmind azt hiszi, hogy ha ezen határozáshoz csak egy kis felvilágosítás hozzá adatnék egy igen nagy bajon, melly az egész Országot súlyosan nyomja, addig is sokat segéteni lehetne, bátor az Elölülőt és a’Rendeket kérni, méltóztassanak a’ Szálló nézeteit bővebben ki halgatni. — A’ Szálló Küldői kívánsága az, hogy ezen Országban nem csak nemesek, hanem nemtelenek is sajátsági jussal bírhassanak fekvő jószágokat, se nem olly sérelem, senem oily kívánat, mint azt közönséges értelemben venni szoktuk. Ez egy olly fontos, és érdekes intézkedés, melly az Ország javára mélyen behat. — Nincsen itt szó arról, hogy a’ Kormány valami törvényt sértett volna, arról sem hogy éppen új törvényt alkotni szükséges; minden új törvény nélkül elesmerhetik a’ Rendek, az előhozott curialis Decisio nies: nem egyezik a’ mi tórvénveinkkel, és csak az által is sokat se«rétenek a’ dolgon. Nem létez a’ Szálló tudtára 3Iagyar Országi egész Törvény könyvben egyetlen egy törvény is, melly valaha a’ nemteleneket fekvő jószág birtokából kirekesztette volna. — Ellenben sok régibb törvények, és számtalan Oklevelek historice bizonyítják, hogy mindék bírtak nemtelenek is vétel fejében ingatlan javakat. Többet mond a’ Szollá kiki tudja, hogy most is bírnak sok privatusok, és számos nemtelen községek mindenféle földeket, és fekvő jószágokat. Illy eset tovább is mindennap előadhatja, elő is adja magát. — Ila tehát más ok nem volna, már azokra nézve, és annál fogva is szükséges lenne illy nyilatkoztatást tenni, és nem halasztani a’ rendszeres munkák felvétele, talán igen hosszú, és bizonytalan idejére. — Ha gondoljuk milly káros következései voltak eddig is ezen kirekesztő Intézetnek, hogy ez által gátoltatik nem csak a’ nemzeti kimuvelödés, és köz szorgalomnak gyarapodása, de még a’nemzetesedésnek terjedése is, ha fontoljuk) mennyire alacsonyíttatik, és tovább lenyomattatok minden nemesi jószágnak becse, és ára, úgy valóban minden igazsággal lehet kimondani, hogy nem könnyen találhatni, eszközt, meilynek súlyát annyira érezné az egész Ország, és melly különösen többet ártott, és többet árt a’ nemesi Rendnek mind a’ nemteleneknek. - Hallott a’ Szólíó többször ellengördéteni azon észrevételt, hogy ha nemtelenek bírnának nemesi jószágokat az insurectioualis, és adóbeli systhema zavarban jöhetne. — Ámbár elesmeri, hogy ezt annak idejében rendszeresen elintézni lehet, mégis megvalja, hogy addig is attól legkevesebbet sem kell tartani. A ilágos Törvényeink illy nemtelen birtokokat szinte azon terhek alávetik, mint más nemeseket, és hivatkozik az egész Ország tudtára, van e’ egyetlenegy Vármegye a agy Törvénhatóság, meilynek kebelében most is nemtelen magányosok, vagy nemtelen községek nem bírnának ingatlan javakat földeket * só|j egész jószágokat ? — és van e’ ? valahol legkissebb nehézség a’ köz adóra nézve, mellyet ugyan azon Vármegye, vagy Törvényhatóság nem tudta volna — vagy nem tudná elintézni? Ezen okoknál fogva, és tiszta hazafiúi szeretettül vezéreltetvén, 82 *
