1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
328-dik ÜLiti8 i7. Julius. m pedig ezen munkálat bé nem végeztetik, mindenkor fen marad azon jus az elvet kimondani, hogy illy Törvényt kívánunk jövendőre nézve még ezen Ország Gyűlése alatt hozni. Heves Vármegye 1-ső Követe sokkal érdekesbnek tartja ezen tárgyat, ’s Küldői által abban négy ízben adott utasítás étet sokkal jobban kötelezi, hogy sem a hallott ellenvetéseket felelet nélkül hagyhatná — ugyan is a’ Borsodi ellenvetésre azt jegyzi meg: hogy igen is ezen indítvány ezen Ország Gyűlés alatt már több ízben előfordult — a' mit éppen bizonyságának tartja annak, hogy az Ország’ Rendéi sajnosán érzik, hogy az igazság’ kiszolgáltatása 3 évig már felfüggesztve vagvon, és ha most is többséget nem nyerend ezen indítvány, bizonyosan még többször fog előfordulni ’s pedig annyival inkább, — ha a’ Borsod Vármegyei utasítás szerént a’ juncti in következésében valamennyi rendszeres munkálatok még ezen Ország Gyűlés alatt felvétetni fognak, ’s azon esetre, ha ezen munkálatok így felvétetnek, kérdi a’ Szálló: hogy annyi ideig ellehetünk e' a’ nélkül, hogy a’ perek a’ Kir. Curia által is ne revideáltassanak *? Továbbá a’ Borsodi Követnek azon ellenvetésére : hogy nincsen példa arra: hogy Ország Gyűlése vége előtt Törvény megerősíttetett volna, — a’ Trencsén Vármegyei Követ már megfelelt; — igaz .ugyan, a' Szálló sem tud arra példát — ellenben mutasson néki a’ Borsodi Követ egy példát az egész világon arra: hogy valamelly Országban 3, 6 vagy több évekig is az igazság' kiszolgáltatása meg lett volna akadályoztatva, — mert folynak ugyan nálunk a’ perek az alsó Bíróságok előtt, de vagy az itt hozott Ítéleteket a felsőbb Bíróságokéi nem láthatják, vagy az illető fél parancsolatok által a’végrehajtást gátolni szokta. Mi végre ^Prókátorokról felhozott megjegyzést illeti: arranézveazt feleli, hogy Küldőit ebbeli utasítás adásra koránt sem a’ Prókátorok, hanem azon perlekedő felek’ tekintete vezérletté, kiknek az Országban pereik lévén, lehetetlen akadályoztatni, hogy nékiek az igazság ki ne szolgáltassék.— Annál fogva azt látja a’ Szálló, hogy e’ tárgyban csak azon formalitás áll ellen — hogy Ország Gyűlése vége előtt Törvényt sanctiouálni nem lehet, — elég példát tud azonban a' Szálló arra: hogy ott, a hol a' köz jó kívánta Eleink a’ formalitásoktól elállottak légyen, úgy p. o. a’ Pesti hidra nézve is történt ez,a’ nélkül, hogy abból jövendőre káros következést lehetne húzni, __ mj,1(l ezeknél fogva újra ajánlja a’ KK. és RR. Küldői kívánságának pártolását. Verőcze Vármegyének 1-ső Követe azt véli: hogy az igazság helyes kiszolgáltatásának az 1830. 6. Törvény Czikkely által elég téve nincsen, ’s így a’ Bereghi kivánatot pártolja, mit ha el nem érhetne, legalább ezen provisiót jövendőre tétetni kívánja. Új-vidék városa 2-dik Követének a’Bereghi Indítvány eránt ugyan nincsen utasítása, de ismérvén e’ tárgyra nézve Küldői gondolkozása módját, ezen indítványt az előtte Szállóval egyet értőleg pártolja. Kőtse várossának Követe azt erósíté: hogy nem lehet többé a’ felett kérdés: valljon az Ország Gyűlése alatt lehet e’ mindennémú perekben igazságot szolgáltatni ? ezt már az országos Küldöttség is igen jelesen fejtette meg — azoknak szánakodást érdemlő helyheztetésökre tekintve, kik igazságot igazaikia néz\< nem nyerhetnek, az országos Küldötség véleményéhez képest arra szavazott. hogy Beregli Vármegye kivánata tellyesíttessék. Jegyző-Könyv Xl-dik Darab. 31
